Nem mentették fel a Rettenthetetlent
2009. április 21. 11:15
Nem járt eredménnyel a William Wallace nevét tisztázni kívánó jogi kezdeményezés: a helyi jogi testületek visszautasították a 700 évvel ezelőtti per felülvizsgálatát, mondván azt csak egy londoni igazságügyi szervezetnek lenne joga megtenni. Az angolok azonban szisztematikusan elutasítottak bármilyen hasonló lépést.
Korábban
A Skót Bűnügyek Felülvizsgálati Bizottsága (SCCRC) szerint nincs joghatóságuk eljárni az ügyben, hiszen a középkori szabadságharcost egy londoni bírói testület találta vétkesnek és végeztette ki. Az angol igazságszolgáltatás azonban szisztematikusan elzárkózott minden hasonló lépéstől, annak ellenére, hogy a történészek szerint a Wallace ellen 1305-ben lefolytatott jogi eljárás koholt vádakon alapult, és hamis vádak alapján ítélték el árulásért.
Az SCCRC korábban több gyilkosság ügyében vizsgálódott, azokat azonban nem terjesztették az igazságszolgáltatás elé, mert szerintük senki nem profitál abból, ha valaki közpénzből dolgozó tisztviselők idejét történelmi pontatlanságok korrigálásával pazarolja. Sokak szerint azonban ez nem igaz a Wallace-ügyre, hiszen az mérföldkő volt az európai jogban, ahogy az Anglia és Skócia közti kapcsolatokban is fordulópontot jelentett.
A kérdés kölcsönösen szélsőséges értelmezése miatt a megoldás nem lesz egyszerű: Wallace angol végzetét, I. Edvárdot Skóciában ma véreskezű zsarnokként emlegetik, míg Angliában a jogi rendszer megreformálóját tisztelik benne. Tom Devine történész szerint a "hazaárulás" terminus használata egyben arra a feltételezésre épült, hogy Skócia csupán Anglia egyik tartománya, és semmilyen önállósággal nem bír. Ez azonban a per legalitását is kétségbe vonja, hiszen a korban akár a pápaság, akár más hatalmak függetlenként ismerték el a skót királyságot.
A medievisztikusok szerint a kérdés igencsak bonyolult, hiszen bárki, aki foglalkozik az üggyel, állást kell foglaljon, hogy Skócia önálló volt-e a korban, és hogy Wallace tartozott-e bármilyen hűbéresi kötöttséggel I. Edvárd felé. Ez azonban egyfajta "történészi aknamező", hiszen jelenleg sokan a két ország közötti 300 éves szerződést is kétségbe vonják.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak 17:05
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek 14:20
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása 11:20
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata 09:50
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet 09:05
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap