Nem mentették fel a Rettenthetetlent

A Skót Bűnügyek Felülvizsgálati Bizottsága (SCCRC) szerint nincs joghatóságuk eljárni az ügyben, hiszen a középkori szabadságharcost egy londoni bírói testület találta vétkesnek és végeztette ki. Az angol igazságszolgáltatás azonban szisztematikusan elzárkózott minden hasonló lépéstől, annak ellenére, hogy a történészek szerint a Wallace ellen 1305-ben lefolytatott jogi eljárás koholt vádakon alapult, és hamis vádak alapján ítélték el árulásért.

Az SCCRC korábban több gyilkosság ügyében vizsgálódott, azokat azonban nem terjesztették az igazságszolgáltatás elé, mert szerintük senki nem profitál abból, ha valaki közpénzből dolgozó tisztviselők idejét történelmi pontatlanságok korrigálásával pazarolja. Sokak szerint azonban ez nem igaz a Wallace-ügyre, hiszen az mérföldkő volt az európai jogban, ahogy az Anglia és Skócia közti kapcsolatokban is fordulópontot jelentett.

A kérdés kölcsönösen szélsőséges értelmezése miatt a megoldás nem lesz egyszerű: Wallace angol végzetét, I. Edvárdot Skóciában ma véreskezű zsarnokként emlegetik, míg Angliában a jogi rendszer megreformálóját tisztelik benne. Tom Devine történész szerint a "hazaárulás" terminus használata egyben arra a feltételezésre épült, hogy Skócia csupán Anglia egyik tartománya, és semmilyen önállósággal nem bír. Ez azonban a per legalitását is kétségbe vonja, hiszen a korban akár a pápaság, akár más hatalmak függetlenként ismerték el a skót királyságot.

A medievisztikusok szerint a kérdés igencsak bonyolult, hiszen bárki, aki foglalkozik az üggyel, állást kell foglaljon, hogy Skócia önálló volt-e a korban, és hogy Wallace tartozott-e bármilyen hűbéresi kötöttséggel I. Edvárd felé. Ez azonban egyfajta "történészi aknamező", hiszen jelenleg sokan a két ország közötti 300 éves szerződést is kétségbe vonják.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban