Nem mentették fel a Rettenthetetlent
2009. április 21. 11:15
Nem járt eredménnyel a William Wallace nevét tisztázni kívánó jogi kezdeményezés: a helyi jogi testületek visszautasították a 700 évvel ezelőtti per felülvizsgálatát, mondván azt csak egy londoni igazságügyi szervezetnek lenne joga megtenni. Az angolok azonban szisztematikusan elutasítottak bármilyen hasonló lépést.
Korábban
A Skót Bűnügyek Felülvizsgálati Bizottsága (SCCRC) szerint nincs joghatóságuk eljárni az ügyben, hiszen a középkori szabadságharcost egy londoni bírói testület találta vétkesnek és végeztette ki. Az angol igazságszolgáltatás azonban szisztematikusan elzárkózott minden hasonló lépéstől, annak ellenére, hogy a történészek szerint a Wallace ellen 1305-ben lefolytatott jogi eljárás koholt vádakon alapult, és hamis vádak alapján ítélték el árulásért.
Az SCCRC korábban több gyilkosság ügyében vizsgálódott, azokat azonban nem terjesztették az igazságszolgáltatás elé, mert szerintük senki nem profitál abból, ha valaki közpénzből dolgozó tisztviselők idejét történelmi pontatlanságok korrigálásával pazarolja. Sokak szerint azonban ez nem igaz a Wallace-ügyre, hiszen az mérföldkő volt az európai jogban, ahogy az Anglia és Skócia közti kapcsolatokban is fordulópontot jelentett.
A kérdés kölcsönösen szélsőséges értelmezése miatt a megoldás nem lesz egyszerű: Wallace angol végzetét, I. Edvárdot Skóciában ma véreskezű zsarnokként emlegetik, míg Angliában a jogi rendszer megreformálóját tisztelik benne. Tom Devine történész szerint a "hazaárulás" terminus használata egyben arra a feltételezésre épült, hogy Skócia csupán Anglia egyik tartománya, és semmilyen önállósággal nem bír. Ez azonban a per legalitását is kétségbe vonja, hiszen a korban akár a pápaság, akár más hatalmak függetlenként ismerték el a skót királyságot.
A medievisztikusok szerint a kérdés igencsak bonyolult, hiszen bárki, aki foglalkozik az üggyel, állást kell foglaljon, hogy Skócia önálló volt-e a korban, és hogy Wallace tartozott-e bármilyen hűbéresi kötöttséggel I. Edvárd felé. Ez azonban egyfajta "történészi aknamező", hiszen jelenleg sokan a két ország közötti 300 éves szerződést is kétségbe vonják.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco 2024.11.20.
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein 2024.11.20.