700 év után rehabilitálhatják a skótok Rettenthetetlenjét

Skót parlamenti képviselők arról vitáznak, megsemmisíthetők-e a Sir William Wallace ellen 700 évvel ezelőtt felhozott vádak.

A két nemzet megbékélését szolgálná

William Wallace első és leghíresebb szobra Skóciában (Dryburgh Abbey, 1814)

William Wallace az egyik legnagyobb skót nemzeti hős, nemrégiben Mel Gibson filmje, A rettenthetetlen (Braveheart) tette világszerte ismertté. Wallace-t, aki a 13. században fellázadt az angol hódítás ellen, a skótok szerint igazságtalanul vádolták árulással, hiszen soha nem esküdött fel az angol trónra.

Sandra White, a Skót Nemzeti Párt (Scottish National Party) képviselője szerint a skót kormánynak (Scottish Executive) kezdeményeznie kéne az Egyesült Királyság parlamentjénél a hivatalos bocsánatkérést.

"Úgy érzem, bocsánattal tartoznak nekünk azért a szörnyűséges bánásmódért, amelyben William Wallace-t részeltették. Annak idején a felkelőt felakasztották, húzták-vonták, és felnégyelték" - mondta a képviselő a skóciai uralkodói rezidencián, az edinburgh-i Holyroodhouse-ban.

A skót parlament tory tagja, John Scott szerint a bocsánatkérés elősegítené Skócia és Anglia közeledését, hiszen Wallace tettének és brutális kivégzésének megítélése ma is megosztja a két nemzetet.

A képviselők arra a beadványra reagáltak, melyet egy angol nemzetiségű Wallace-rajongó juttatott el a skót parlamenthez. John Heselden szerint "a skót parlament képviselőinek hivatalosan rögzíteniük kellene, hogy William Wallace nem volt bűnös az ellene felhozott árulási vádban".

Heselden szerint a skótoknak az Egyesült Királyság parlamentjénél is el kéne érniük, hogy kimondassák Wallace ártatlanságát.

Jogtalanul vádolták árulással

William Wallace 1270 körül született, feltehetőleg a mai Elderslie közelében. Gyermekkoráról és ifjúkori éveiről keveset tudunk, valószínűleg a Stirling közelében fekvő Dunipace várában élt testvérével, s nagybátyja, egy pap nevelte. Nemesúrként jártas volt a fegyverforgatásban, és állítólag hatalmas termetű férfi volt.

Tizenhat éves korában még úgy tűnt, nevelőjét követve Wallace is egyházi szolgálatba áll. Ugyanebben az évben (1286) halt meg viszont a skót király, III. Alexander, akinek kiskorú lányát a skót urak odaígérték az országot uralma alá vonni kívánó I. Edward angol király fiának. A kislány azonban meghalt, így Skóciában hatalmi űr keletkezett, ami belháborúkhoz és az angol uralom kiteljesedéséhez vezetett.

Történelemhamisítás Hollywoodban

Egy korábbi cikkünkben arról számoltunk be, hogy vezető angol történészek szerint a hollywoodi történelmi filmek elrugaszkodnak a valóságtól, és "felelőtlenül játszadoznak a nemzeti identitásokkal". A bírált művek közé tartozik A rettenthetetlen (Braveheart), Mel Gibson filmje William Wallace-ről.

William Wallace valószínűleg akkor döntötte el, hogy harcolni fog Skócia függetlenségéért, amikor apja 1291-ben az angolokkal vívott ütközetben meghalt. I. Edward 1297-ben, öthónapos hadjárat után meghódította egész Skóciát, ám az ország nagy részében továbbra is zűrzavar uralkodott. Wallace egy ütközetben alulmaradt és fogságba esett, ám jószándékú helybelieknek köszönhetően felépült, és környékbeli lázadókból sereget szervezett. Mindössze 30 emberrel sikerült megbosszulnia apja halálát is.

Wallace közrendűekből és kisbirtokosokból sereget szervezett, és sikeresen vette fel az angolokkal a harcot. 1297-ben Sterling Castle, az angolok stratégiailag fontos erődje ellen vonult, és a túlerő ellenére is győzelmet aratott. A diadal nem tartott sokáig: a következő évben 90 000-es angol sereg vonult a skótok ellen, és egy technikai újításnak, az embermagasságú íjnak köszönhetően legyőzte jobbára karddal felfegyverzett lázadókat. Ettől azt eseménytől egészen 1303-ig ismét kevés biztosat tudunk Wallace-ről; feltételezések szerint francia támogatásról is tárgyalt Párizsban IV. Fülöppel.

Az angolok és a franciák azonban 1303-ban Párizsban békét kötöttek, így Edward minden erejét a skótok ellen fordíthatta. Mivel Edward nem külföldi ellenségnek tekintette Wallace-t, a lázadó az angolok szemében a nemzet és a korona ellen követett el árulást. 1305. augusztus 5-én egy trónhű skót nemes árulása folytán Wallace-t elfogták és Londonba hurcolták. Számtalan gyilkossággal vádolták, melyek "korra és nemre való tekintet nélkül" követett el. Wallace hiába állította - teljesen jogosan -, hogy soha nem esküdött fel az angol koronára, az angolok árulással vádolták.

1305. augusztus 23-án végezték ki. Az árulók kivégzése ebben az időszakban - és a rákövetkező öt és fél évszázadban - a lehető legbrutálisabb volt. Az elítéltet a kivégzőhelyre vonszolták, és felakasztották a nyakánál fogva - de úgy, hogy ne haljon meg. Majd a szó szoros értelmében kizsigerelték, és beleit a szeme láttára égették el. Ezután lefejezték, testét pedig felnégyelték. Ugyanígy végeztek Wallace-szel is.