Őskori küzdelmeket bizonyít a legrégibb emberi hajszál

Az eddigi legrégebbi ismert emberi hajszálak "mindössze" kilencezer évesek, s egy dél-amerikai múmia "tulajdonát" képezik. A dél-afrikai Gladysvale-barlangban fellelt hiénaürülék korát viszont 195-257 ezer évesre becsülik a tudósok.

A felfedezés, amelyről a kutatók a Journal of Archaeological Science című régészeti szaklapban számoltak be, arra enged következtetni, hogy a korai ember kemény küzdelmet vívott a ragadozókkal, amelyek hol szemtől szembe támadták a kétlábúakat, hol tetemeiket "takarították el". Régészeti szempontból azonban a hiéna ízletes lakomája nem várt régészeti szerencsének bizonyult, mivel az állati ürülék hatékonyan tartósította az emberi hajszálakat.

"A legrégebbi ismert emberi hajszálakra és az emlősök szőrzetére a ragadozók ürülékében, borostyánkőben, valamint az örökké fagyott talajban leltünk eddig" - nyilatkozta a lelettel kapcsolatban a kutatást irányító Lucinda Backwell, a johannesburgi Witwatersrand Egyetem paleontológusa. Magyarázata szerint a hajszálak a hiénaürülék magas kalciumtartalmának, valamint a mészkőbarlang "plafonjáról" lecsepegő kalcit-oldatnak köszönhetően maradtak fenn.

Lucinda Backwell teamje egy körülbelül 25 centiméteres megkövesedett "ürüléktéglát" vágott ki a barna hiéna (Parahyaena brunnea) barlangban lévő "latrinájából". Az ilyen "illemhelyeket" általában csupán egyetlen állat használja, s a "latrina" arra szolgál, hogy az állat kijelölje egy körülbelül 180 centiméter átmérőjű körben lévő "felségterületét".

A kutatóknak 40 hajszálat sikerült kiemelniük. Annak ellenére, hogy sem fehérje-, sem DNS-mintavétel nem volt lehetséges, a hajszálak mérete, alakja, valamint külső hámrétege, a kutikula lemezkés szerkezete leginkább az emberi hajjal mutatnak hasonlóságot. A hajszál egyaránt lehetett az előemberé vagy az anatómiailag modern emberé is. Mivel a hajszálak vegyi "megmunkáláson" estek át a hiéna emésztőrendszerében, ma már nem lehet megállapítani sem a természetes színűket, sem azt, hogy hullámos vagy sima hajkoronával rendelkezett-e egykori tulajdonosuk.

Ennek ellenére vizsgálatuk több szempontból is nagyon érdekes. Randy Susman, a Stony Brook Egyetem anatómiaprofesszora szerint a lelet azt bizonyítja, hogy a korai ember a hiénák táplálékául szolgált. Véleményével egyetért Bernard Wood, a George Washington Egyetem antropológusa is, aki szerint a hiénák voltak annak a kornak a "bűnelkövetői", ám a krimikkel ellentétben szörnyű gaztetteikről nem véres ujjlenyomataik, hanem az emberi hajszálakat konzerváló ürülékük árulkodik.

Lucinda Backwell reményei szerint a későbbiekben olyan berendezések jelennek meg, amelyek segítségével meg lehet majd állapítani, hogy hogyan nézhetett ki a hajszálak tulajdonosa, s milyen volt az egészségi állapota a hiénával való végzetes találkozása előtt.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nyár
Múlt-kor magazin 2017

• Páratlan párok – megjelent a Múlt-kor nyári száma
• Kirakatházasság 1932-ből
• Róma mindenható matrónája
• Amerikai mámor Magyarországon
• Egy zárdából megszöktetett, boldoggá avatott Árpád-házi hercegnő
• Záray Márta és Vámosi János
• Paraguay tirannoszaurusza
• Az evezősök, művészek és bohémek gondtalan reggelije
• A tudomány és a sport kastélya Tordason