2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Mégsem Mengele felelős a brazíliai fiúkért

2009. január 30. 09:47 New Scientist

A brazil kutatók pár nappal ezelőtt határozottan visszautasították egy argentin történész vádjait, aki szerint a Halál Angyalának kísérletei eredményezték egy helyi kisváros sorozatos ikerszüléseit.

Ahogy arról pár nappal ezelőtt mi is beszámoltunk, egy nemrég megjelent könyvben Jorge Camarasa argentin történész azzal az igencsak furcsa elmélettel állt elő, miszerint a Candido Godoiban az 1960-as években bekövetkezett sorozatos ikerszülésekért a náci haláltáborok rettegett orvosa, Josef Mengele lehetett a felelős. A könyv szerint Mengele titokban járta a településeket, és gátlástalanul folytatta Európában megkezdett eugenikai, fajnemesítő eljárását, amely végül – bár csak részben - sikerrel járt.

Ursula Matte, a brazíliai Porto Alegre kórház genetikusa, és munkatársai a hír felröppenése után pár órával már elutasítottak minden hasonló feltételezést. Az általuk közétett beszámolóból kiderül, hogy ők már 1994-ben a térségbe utaztak, hogy megvizsgálják a fokozottan magas arányú ikerszülések lehetséges okait. Linha São Pedróban csak 1990-94 között 10%-os volt a hasonló gyermekáldások aránya, míg máshol ez az arány csupán 1,8% volt.

A kutatónő szerint a jelenség csupán az elszigetelt közösségek belterjes génállományának sajátosságára vezethető vissza, és nincs mögötte semmilyen orvosi manipuláció. Emellett a belházasodás nagy aránya, és az ikerszületések hiánya minden második generációban szintén egy genetikai meghatározottságra, recesszív jellegre utal.

Bár Camarasa szerint a szőke és kék szemű ikertömeg az árja embercsoportra utal, Matte szerint ez csupán annak köszönhető, hogy a falut német bevándorlók alapították. „Nem hinném, hogy Mengele tisztában lett volna azzal a tudással, hogy miként lehet egy közösségben ikerszüléseket előidézni". Ráadásul a kilencvenes években ugyanúgy születtek ikrek - a hasonló, hosszú távú manipulációk pedig szinte lehetetlenek voltak a korban.

A beszámoló további részletei az Acta geneticae medicae et gemellologiae szakfolyóirat legújabb számában olvashatók.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár