2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Náci gyarmatot terveztek Brazíliába

2008. november 5. 08:54 The Daily Mail

Közel egymillió németet érintő náci kolóniáról álmodtak Himmler megbízottjai 1935-ben, amikor felfedezőútra indultak Brazília őserdeinek mélyére - derül ki azokból a leletekből, amiket egy nemrég megjelent könyv mutat be.

A nemrég felfedezett sírokról és más relikviákról most megjelent „The Guayana-Projekt. A German Adventure on the Amazon” című könyv szerint a keményvonalas nácik az őserdők világát is gyarmatosították volna. A Jary folyó egyik szigetén Jens Glüssing, a mű szerzője fedezte fel a helyiek által is „náci temetőnek” hívott területet. A kutatók a sírok mellet több horogkeresztes jelzést is találtak, majd az ezután következő, a Brazil Állami Levéltárban és Rio de Janeiro Nemzeti Múzeumában végzett levéltári kutatások során fotók, újságcikkek és sok más tárgy is előkerült az akkori eseményekkel kapcsolatban.

Ezek alapján biztosnak tűnik, hogy az expedíció egyik tagja Joseph Greiner 1935-ben a náci kormányzat teljes anyagi támogatását élvezve érkezett meg Brazíliába. A férfit két másik SS tiszt kísérte, akik fajkutatással foglalkoztak, és feladatuk annak felbecslése lett volna, hogy megállapítsák: mikor kezdődhet meg a terület benépesítése. A Francia Guayanával határos régiót a náci kutatók egy tucatnyi segítővel próbálták meg felfedezni, ahogy azt is felmérték, hogy mennyire veszélyeztetné őket a közeli brit és holland gyarmati terület. Az expedícióról részletes jelentéseket küldtek Berlinbe, abban a német katonák lehetséges életkörülményeit részletezve. A fedősztori miatt a helyi flóráról és faunáról is beszámoltak.

A csoportot Schulz Kampfhenkel vezette, aki a sárgalázban vagy maláriában elhunyt Greinerrel ellentétben túlélte az akciót, és hazatérve minden részletről beszámolt Heinrich Himmlernek. Szerinte a világon két hatalmas terület várt a nácikra: Szibéria és Dél-Amerika. Az előbbit azonban a kínaiak veszélyeztetik, így az északi faj számára a dzsungel lehet a leginkább megfelelő környezet - vélte. A terület akár egymillió német telepest is befogadhat, ám ezzel vigyázni kell, hiszen ott nem lehet a németországi civilizáció normáinak megfelelően élni. A beszámoló szerint nagyon vigyázni kell, hogy ellenálljanak az amerikaiak befolyásának is.

Himmler hidegen fogadta a tervezetet: a javaslatot az SS hírszerzési levéltárának mélyére süllyesztették. Kampfhenkel gyakorlata viszont hasznosnak bizonyult: a náci hadigépezet légifotózási részlegének vezetője lett. A háború után amerikai hadifogságba esett, majd szabadulásától 1989-ben bekövetkezett haláláig Ausztriában élt, és sosem tért vissza álmai földjére.

Azt már eddig is tudtuk hogy a világháború után nagyon sok náci háborús bűnös menekült Dél-Amerikába a helyi fasiszta kormányzatok, és katonai diktatúrák jóváhagyásával. Az 1978-ban készített Brazíliai fiúk című film is ezt a témát dolgozta fel: az alkotásban Joseph Mengele egy titkos rejtekhelyen szerette volna előállítani Hitler klónját.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár