Három film készül a hastingsi csatáról

2009. január 7. 12:02 Times Online

Majdnem ezer évvel azután, hogy Harold király egyik szemébe nyílvessző fúródott, és ezzel meghalt Hastings mezején, mozifilmek készülnek az angol történelem egyik legfontosabb, és az álomgyár által eddig hanyagolt fordulópontjáról. Méghozzá egyszerre három is.

Korábban

A Shine Films, Killer Films és Qwerty Films stúdiók produkcióiban a sajtóhírek szerint egy közös elem lesz: mindegyik Harold király és Hódító Vilmos barátságát állítja majd a középpontba, akik a bretonok ellen együtt harcoltak, majd később egymás ellen fordultak. A remények szerint a filmek az olyan alkotások nyomába léphetnek, mint a Rettenthetetlen, vagy épp az Elizabeth. Ráadásul az összecsapásról az angol történelem más nagy csatáival (Agincourt, Trafalgar, Waterloo) ellentétben még nem készült nagyszabású, mozgóképes alkotás.

A Millenium című könyv szerzője, Tom Holland történész szerint Hastings esetében minden fontos, a monstre filmekhez szükséges elem megvan, így az európai történelem egyik fordulópontján egy barátságot, majd annak széttörését láthatjuk majd. Érdekesség persze, hogy míg az amerikaiak szinte semmit, addig a britek sem tudnak túl sokat az ütközetről, bár Harold halálának okát elég sokan ismerik (annak ellenére, hogy a történészek vitatják a nyílvessző-találatot).

A produkciókban Hollywood történelmi eposzainak, és történelmi megafilmjeinek veteránjai is képviseltetik majd magukat. Az egyik, jelenleg teljesen ismeretlen alkotást a Qwerty Films - amely legutóbb a január 15-én a magyar mozikba is eljutó A hercegnőt valósította meg - jegyzi, míg a másikat a tavalyi Elizabeth: Az aranykor forgatókönyvírója írja a Shine Films számára. William Nicholson korábban a Gladiátort jegyezte, és jelen esetben is hasonló epikus nagyságot szeretne látni a vásznon, amely elsődlegesen nem magára az ütközetre vonatkozik majd. A harmadik filmnek már munkacíme van: a Hódító Vilmos a tervek szerint 100 millió dollárból készül, és azt John Wells, a Vészhelyzet producere finanszírozza majd. Ezt a filmet Saul Dibb írja és rendezi, aki a két férfi szerelmi életét is kiemelten kezeli majd. A filmből megtudhatjuk, hogy míg Harold igazi nőfaló volt, addig Vilmos boldog házasságban élt Flandriai Matildával.

A mozgóképes ütközetek talán egy dologban térhetnek majd el: arra ugyanis a mai napig nincs magyarázat, hogy a két férfi barátsága miért romlott meg. Haroldot 1064-ben elődje, Hitvalló Edvard küldte a kontinensre, és hajóját ekkor egy helyi nemes ejtette rabul, akitől Vilmos váltotta ki. Később együtt harcoltak a bretonok ellen, és a legenda szerint Harold ekkor esküt tett, hogy támogatja a normann követelést az angol trónra.

Amikor aztán hazatért, Hitvalló Edvárd 1066. június 5-én bekövetkezett halála után őt választották királlyá. Az angol trónnak azonban két további várományosa is akadt, mégpedig unokafivére, Harald norvég király, valamint, - a már korábban említett eskü miatt - Vilmos Normandia hercege. Harold hatalomra kerülését követően Vilmos széles körű propaganda-hadjáratot folytat Európa udvaraiban, s elnyerte a pápa jóváhagyását is angliai inváziójához, amely mintegy bosszú lett volna az esküszegésért.

A norvég király viszont gyorsabb volt: már a normannok támadása előtt betört Angliába, azonban Harold szeptember 25-én megsemmisítő győzelmet aratott felette Stamford Bridge-nél. E győzelem után szerzett tudomást Harold király a normannok támadásáról és Vilmos ellen vonult. Serege, amely az előző ütközetben és a hosszú menetelésben igencsak meggyengült, elkeseredett harcban, a számbeli fölény ellenére, alulmaradt Vilmossal szemben, és Harold maga is elesett. Ezt követően Vilmos bevonult Londonba, s december 25-én, Westminsterben királlyá koronáztatta magát.