Átjáró a maja alvilágba
2008. november 11. 14:01 MTI
A legendák szerint a túlvilágon a majákra szörnyűséges megpróbáltatások vártak, amikor az elhunytaknak, hogy eljussanak a paradicsomba, vérfolyamon kellett átgázolniuk, éles késekkel teli barlangokon kellett átpréselniük magukat, de meg kellett küzdeniük denevérekkel és jaguárokkal is. Egy mexikói régész most felfedezte ezt a pokolbeli utat.
Korábban
"Ez a félelem, a veszély, a fagy birodalma, maga a pokol volt" - mondta Guillermo de Anda, a Yucatáni Egyetem régésze. A férfi életéből öt évet szentelt annak, hogy megtalálja az utat a Xibalba-köd felé, ahol a maja mitológia szerint a holt lelkek megpihentek, míg újra nem születnek. Az archeológus a spanyol inkvizíció 450 évvel ezelőtti aktáit lapozta fel, s elolvasta az "eretnek" indiánok tanúvallomásait.
A spanyol hódítókat felbőszítette, hogy az indiánok, bár megkeresztelték őket, továbbra is hódoltak ősi isteneiknek. Így az inkvizíció kínvallatásnak vetették alá az indiánokat, azt követelve, hogy árulják el az ősi szertartások helyét. Időről időre a szerencsétlenek ugyanazokat a neveket ismételték, az évszázadok során e megnevezések azonban megváltoztak vagy feledésbe merültek.
Az inkvizíció jegyzőkönyveiben szereplő elnevezések birtokában a régészek a helybéliektől hasonló hangzású barlangneveket tudakolták meg. E kutatás eredményeként Guillermo de Anda és munkatársai a Yucatán-félszigeten a földek és a dzsungel alatt húzódó földalatti barlangok, utak és szentélyek hálózatát térképezték fel. Olyan üregeket fedeztek fel, ahová csak kúszva tudtak behatolni, padlójukon pedig hemzsegtek a pókok, skorpiók és varangyos békák.
A felfedezett objektumok között akad víz alatti szentély, egy tökéletesen kikövezett út. Az egyik barlangi tóban a régészek egy kőoltárra bukkantak, amelynek faragásai arra engednek következtetni, hogy a holtak istenének szentelték. Némely üregben lehetetlen megmozdulni anélkül, hogy a mennyezetről lecsüngő sztalaktitok meg ne sértsék a behatolókat. Guillermo de Anda feltételezése szerint ez lehetett az "éles kések barlangja".
A régészeknek, miként a mitológiában, meg kellett küzdeniük a denevérekkel, az egyik barlangban pedig jaguárcsontokra bukkantak. A mély barlangi tavak jelképezhették a mondabeli vérfolyamokat. S hogy miért kellett a majáknak reprodukálniuk a túlvilági pokoli utat? Guillermo de Anda szerint az indiánok végigjárva az út különböző stációit akarták bizonyítani erejüket, de az is lehet, hogy az élők ily módon akartak felkészülni mindazon megpróbáltatásokra, amelyekkel szembe kell nézniük, hogy bejussanak a paradicsomba.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2019
- Széchenyi Zsigmond vadászkalandjai
- Az 1990. októberi taxisblokád
- Az amerikai modernizmus első nagyasszonya
- 1918 - Az őszirózsás forradalom tündöklése és bukása
- A zselízi Eszterházy-kastély
- 1849 - Az aradi vértanúk tragédiája
- A szesztilalom rettegett szélmalomharcosa
- A Drechsler-palota különc asztaltársasága
- Hét híresség, akit elutasítottak a seregtől
- Munkácsy ritkán látható festményei is kiállításra kerülnek a szegedi Móra Ferenc Múzeumban 13:20
- Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények – megjelent a Múlt-kor tavaszi extra különszáma 09:51
- Mindössze egy magyar munka érkezett a Margit híd építésének pályázatára 09:50
- Nem bízott a Habsburg-udvar kegyelmében Rákóczi 08:20
- Tengerbiológusként teljesedett ki a háború után Hirohito császár tegnap
- Csak az anyasággal válhattak szabad nőkké a szultán ágyasai tegnap
- Magyar protestánsokat is mentett a holland tengernagy, Michiel de Ruyter tegnap
- Nemcsak prédikált, a pestisben szenvedőket is gyógyította Sziénai Szent Katalin tegnap