Pompejivel vetekszik Ostia romvárosa

A korábbi régészeti ásatások jelentős eredményeket hoztak: hatalmas csarnokokat, és többemeletes épületeket is feltártak. Az illetékesek most abban reménykednek, hogy az évtizedek óta tartó restaurálások végre újra turistaszenzációvá varázsolják a Rómától alig 25 kilométerre nyugatra található települést.

A második században épült fürdőt, és több más restaurált épületet a nemrég megrendezett Európai Örökségi Napokon mutattak be a nagyközönségnek, amelynek során a kontinens rendezvénysorozathoz csatlakozó országaiban a korábban zárva tartó helyszínek nyíltak meg a publikum számára. Angelo Pellegrino, az Ostia Antica területén régészeti munkálatokat vezető szakember szerint a kikötő legjelentősebb emlékei azok a 2-3. századi egyedülálló freskók, amelyekhez egyedülállóak a maguk nemében.



Történelmének csúcspontján, a második század közepén a kikötőváros a Tiberis torkolatánál feküdt, és a városból kifelé, illetve befelé történő kereskedelem legfontosabb központja volt. A torkolatvidék azóta feltöltődött, így Ostia mára több kilométerre a szárazföld belsejében található. A városban található freskók a Pompejiben feltárt alkotások méltó versenytársai lettek: az egyik épületben vörös háttér előtt táncoló alakokat láthatunk, míg a Festett mennyezetek házában pedig a hálószobát díszítik erotikus képek. Flora Panariti, a restaurálás egyik szakembere szerint a képek a kereskedőosztály gazdagságát, illetve a második század politikai és társadalmi prosperálását fejezik ki.

Stella Falzone, a Sapienza Egyetem freskófestészeti szakértője szerint a képek hiteles képet mutatnak a korabeli Rómáról, amely igencsak értékes a régészek és művészettörténészek számára, hiszen abból az évszázadból szinte semmilyen emlékkel nem rendelkezünk. A kor kedvelt színei a vörös és a sárga lehettek - ezt tükrözik a Sárga falak házának díszítései, és Panariti szerint nem meglepő, hogy ma is ezek Róma focicsapatának színei.



Ostia nem követte a kortárs városok pusztulását: míg Róma az évszázadok során saját örökségét élte fel, és Pompejit vulkáni hamu borította be, a kikötőváros területe feledésbe merült, és a 20. századig teljesen érintetlen maradt. A területen először az 1960-as években folytattak ásatásokat, ám igen hamar véget értek, amikor a vezető régész máshol kapott munkát. A terület még ma is igazi kincsesbánya, és igen kevesen ismerik.

Az ókori város nyugati részének házait i.sz. 128 körül, a Hadrianus uralma alatti építkezési láz során emelték. Az új, többemeletes építmények a népesedési problémákat próbálták orvosolni, és bár ma ezekből csak a földszint maradt meg, bizonyítékok vannak az egykor magasba törő épületekre. Ezt állítja Norbert Zimmermann is, az ókori freskók egyik szakértője is, aki szerint ha nem lettek volna többemeletes házak, akkor elképzelhetetlen lett volna, hogy miként éltek volna annyian a városban.



Az egykori városnak az összes hasonló régészeti helyszínhez hasonló problémákkal kell megküzdenie: állandóan figyelni kell a fosztogatásokra, ugyanis nincs pénz a terület védelmére és állandó felügyeletére sem. A legkomolyabb kihívást azonban a nagyon magas talajvíz jelenti, amely a folyamatos nedvességgel teszi tönkre az egykori falakat. Emellett a területen egyre kevesebb ásatást folytatnak, mert – szintén financiális okokból - nem tudnának mit kezdeni az ott előkerülő leletekkel.

A négy, most bemutatott épület restaurálása négy évig tartott, és közel 100 ezer euróba került. A munkálatok során a freskókat leemelték a falról, és elszállították, hiszen a helyszínen a folyamatos nedvesség rögtön tönkre tette volna azokat. A munkálatok jelenleg is folyamatosan tartanak, amíg van rá anyagi fedezet - mondta el az igazgató.

A tervek szerint az épületeket mostantól csak korlátozott számú turista tekintheti majd meg.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején