Pompejivel vetekszik Ostia romvárosa
2008. október 3. 10:12 The New York Times
Az egykori ókori római kikötő, Ostia romjai soha nem keltették fel a Pompejihez mérhető érdeklődést, mert a várossal egy katasztrófa pusztításai helyett csupán a feledés végzett. A most felújított épületek és freskók azonban újraéleszthetik a helyi turistaforgalmat.
A korábbi régészeti ásatások jelentős eredményeket hoztak: hatalmas csarnokokat, és többemeletes épületeket is feltártak. Az illetékesek most abban reménykednek, hogy az évtizedek óta tartó restaurálások végre újra turistaszenzációvá varázsolják a Rómától alig 25 kilométerre nyugatra található települést.
A második században épült fürdőt, és több más restaurált épületet a nemrég megrendezett Európai Örökségi Napokon mutattak be a nagyközönségnek, amelynek során a kontinens rendezvénysorozathoz csatlakozó országaiban a korábban zárva tartó helyszínek nyíltak meg a publikum számára. Angelo Pellegrino, az Ostia Antica területén régészeti munkálatokat vezető szakember szerint a kikötő legjelentősebb emlékei azok a 2-3. századi egyedülálló freskók, amelyekhez egyedülállóak a maguk nemében.
Történelmének csúcspontján, a második század közepén a kikötőváros a Tiberis torkolatánál feküdt, és a városból kifelé, illetve befelé történő kereskedelem legfontosabb központja volt. A torkolatvidék azóta feltöltődött, így Ostia mára több kilométerre a szárazföld belsejében található. A városban található freskók a Pompejiben feltárt alkotások méltó versenytársai lettek: az egyik épületben vörös háttér előtt táncoló alakokat láthatunk, míg a Festett mennyezetek házában pedig a hálószobát díszítik erotikus képek. Flora Panariti, a restaurálás egyik szakembere szerint a képek a kereskedőosztály gazdagságát, illetve a második század politikai és társadalmi prosperálását fejezik ki.
Stella Falzone, a Sapienza Egyetem freskófestészeti szakértője szerint a képek hiteles képet mutatnak a korabeli Rómáról, amely igencsak értékes a régészek és művészettörténészek számára, hiszen abból az évszázadból szinte semmilyen emlékkel nem rendelkezünk. A kor kedvelt színei a vörös és a sárga lehettek - ezt tükrözik a Sárga falak házának díszítései, és Panariti szerint nem meglepő, hogy ma is ezek Róma focicsapatának színei.
Ostia nem követte a kortárs városok pusztulását: míg Róma az évszázadok során saját örökségét élte fel, és Pompejit vulkáni hamu borította be, a kikötőváros területe feledésbe merült, és a 20. századig teljesen érintetlen maradt. A területen először az 1960-as években folytattak ásatásokat, ám igen hamar véget értek, amikor a vezető régész máshol kapott munkát. A terület még ma is igazi kincsesbánya, és igen kevesen ismerik.
Az ókori város nyugati részének házait i.sz. 128 körül, a Hadrianus uralma alatti építkezési láz során emelték. Az új, többemeletes építmények a népesedési problémákat próbálták orvosolni, és bár ma ezekből csak a földszint maradt meg, bizonyítékok vannak az egykor magasba törő épületekre. Ezt állítja Norbert Zimmermann is, az ókori freskók egyik szakértője is, aki szerint ha nem lettek volna többemeletes házak, akkor elképzelhetetlen lett volna, hogy miként éltek volna annyian a városban.
Az egykori városnak az összes hasonló régészeti helyszínhez hasonló problémákkal kell megküzdenie: állandóan figyelni kell a fosztogatásokra, ugyanis nincs pénz a terület védelmére és állandó felügyeletére sem. A legkomolyabb kihívást azonban a nagyon magas talajvíz jelenti, amely a folyamatos nedvességgel teszi tönkre az egykori falakat. Emellett a területen egyre kevesebb ásatást folytatnak, mert – szintén financiális okokból - nem tudnának mit kezdeni az ott előkerülő leletekkel.
A négy, most bemutatott épület restaurálása négy évig tartott, és közel 100 ezer euróba került. A munkálatok során a freskókat leemelték a falról, és elszállították, hiszen a helyszínen a folyamatos nedvesség rögtön tönkre tette volna azokat. A munkálatok jelenleg is folyamatosan tartanak, amíg van rá anyagi fedezet - mondta el az igazgató.
A tervek szerint az épületeket mostantól csak korlátozott számú turista tekintheti majd meg.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


Ókor
- Julius Caesar felemelkedése: stratégia, szenátus és a XIII. légió
- Tenea a trójai túlélők elfeledett városa
- Charun az etruszk haláldémon
- Római kori tömegsírt fedeztek fel Bécsben
- Nő a trónon: Tauszert és Egyiptom utolsó próbálkozása az egységre
- Tiltott falatok: a sertéshús-tabu vallási és kulturális gyökerei
- Történelem és nyelvészet: a gladiátor szó nyomában
- Több ezer éves temetkezések kerültek napvilágra Franciaországban
- Tudta, hogy Jordániában is van Camino?
- Tolvajok és gazemberek: a rosszhírű molnárok 19:14
- Több mint Robin Hood – Nottingham titkos föld alatti világa 18:59
- 4000 éve már könyveltek Mezopotámiában 18:21
- Az emberi kapcsolatok szerepe a földművelés kialakulásában 17:01
- Julius Caesar felemelkedése: stratégia, szenátus és a XIII. légió 16:03
- Miért tartózkodtak spanyol katonák Dániában a napóleoni háborúk idején? 15:10
- Tenea a trójai túlélők elfeledett városa 14:35
- Charun az etruszk haláldémon 13:59