Hatalmas újkőkori település Alsónyék térségében

Korábban

Kőkori mindennapok Tiszaszigeten

Négymillió négyzetméteren dolgoznak a magyar régészek

A legizgalmasabb és legnagyobb feladatot adó lelőhely egy körülbelül 2000 sírt tartalmazó neolitikus telep Alsónyék közelében, melynek mintegy 60 ezer négyzetméteres részén már az elmúlt két évben is folytak ásatások. A régészek szerint az i.e. 5500-5000-re datálható alsónyéki telep az újkőkor két korszakát is felöleli: fénykorát az úgynevezett Lengyeli kultúra korában élte, egy kisebbik része pedig a még idősebb, Starčevo kultúrához köthető.

Osztás Anett ásatásvezető régész szerint ilyen nagyságú neolit­telepet Magyarországon eddig még nem tártak fel. Arra majd az ásatási térképek elemzése adhat magyarázatot, hogy a mintegy fél­ezer évig lakott telepen egy időben hányan élhettek. Találtak ezen a területen arcosedény-töredéket és több idol szobrocska is előkerült. A zsugorított temetkezési rítusú sírok mellett az egykori jelentős méretű házakat tartó cölöpnyomok szabdalják a terepet.

Ezen a lelőhelyen júniusban kezdhették el a munkát, október 15-ig 70 ezer négyzetméternyi területet kell megkutatni a szakembereknek. A munka azonban nem fejeződik be a terepen, a KÖSZ-szel kötött szerződés a leletanyag elsődleges feldolgozására, dokumentálására is kötelezi őket. Mende Balázs Gusztáv, a Régészeti Intézet M6-os régészeti munkáit koordináló szakembere reméli, hogy az egész Európában kiemelkedő jelentőségű lelet tudományos feldolgozását minél hamarább el tudják kezdeni.

Néhány méterre az újkőkori leletektől hirtelen a római korban találjuk magunkat. Az ásatás technikája is más ezen a lelőhelyen: négyzetes szelvényekre osztották a terület egészét, hiszen minden négyzetcentiméter rejthet valami fontosat. A KÖSZ régészei itt egy 34x19 méteres római épület nyomaira bukkantak, de a széles falalapozások egyelőre nem adnak választ az épület pontos rendeltetésére, az is felmerült, hogy erődített villaépület került elő. Ez ellen szól viszont, hogy az egykori építmény maradványait egy lapályos részen találták meg, márpedig a római villákat inkább domboldalra építették.

Horváth Friderika, az MTA Régészeti Intézetének régész munkatársa szerint elképzelhető, hogy a birodalmi posta egyik állomását lelték meg kollégái. Hiszen a területről korábban előkerült mérföldkő azt bizonyítja, hogy római út haladt itt. A háznak szinte teljes kőanyagát felszedték és más építkezésekhez használták a későbbi korokban, de az omladékok kutatása választ adhat a kérdésekre.

Az eredeti cikk a Népszavában

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején