Felértékelődik a feketék történelme az angol iskolákban
2008. szeptember 16. 10:02
Radikális változtatásokat vezettek be az angol középiskolák tantervében: ezek között talán az a legfontosabb újdonság, hogy mostantól nagyobb hangsúlyt fektetnek a fekete bőrű britek és más etnikai kisebbségek történelmére.
Korábban
Olaudah Equiano |
A tanároknak olyan gondolatébresztő kérdéseket kell feltenniük, mint például "A rabszolgáknak voltak jogai?" vagy "Létezik rabszolgaság a mai világban is?" A tanterv kidolgozói azonban nem csak azt szeretnék, hogy az etnikai kisebbségeket a történelem áldozataiként mutassák be. A témák között szerepel még az amerikai polgárjogi mozgalom, a mughal uralom alatt lévő India és a britek Indiába érkezése is. A cél annak bemutatása, hogy az emberi civilizáció nem az angolokkal vagy a nyugati világgal kezdődött.
"Az új történelem tanterv lehetőséget ad a diákoknak arra, hogy felfedezzék a különböző társadalmak szociális, kulurális, vallási és etnikai sokféleségét" - mondta az angol oktatási hatóság szóvivője a The Independent tudósítójának.
A hagyományőrzők bírálják a tanterv tartalmát, mert miközben Wilberforce-t és Equianót néven nevezi, elmulasztja megemlíteni Winston Churchillt. "Winston Churchill a 20. századi angol történelem kimagasló személyisége. A fasizmus ellen vezetett harca Anglia legfényesebb órája volt. Nemzeti történelmünk nem lehet teljes nélküle" - mondja Michael Gove, az ellenzék oktatási szakértője.
A tanagyag összeállítói viszont azzal érvelnek, hogy a második világháború már így is fontos része a történelem-oktatásnak, és a tanárok bizonyára maguktól is rájönnek, hogy Winston Churchill említése nélkül nem nagyon tudják megtanítani a korszak legfontosabb eseményeit. Arra is rámutatnak, hogy Hitler neve is hiányzik a tantervből, pedig az ő említése nélkül sem nagyon lehet beszélni a korszak történelméről.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.