A hírszerzés önelégültsége miatt szökött meg egy orosz kém Angliából

1966. október 22-e éjjelén a Wormwood Scrubs börtön helyettes igazgatója a következő információval hívta fel a nyugat-londoni Shepherd's Bush kerület rendőrörsét: `Most kaptam a hírt, hogy az egyik foglyunk megszökött. Blake-ről van szó.`

42 évvel a szökés után végre napvilágra került a megdöbbentő igazság Anglia leghírhedtebb ügynökének szökéséről. A Belügyminisztérium eddig titokban tartott iratai, az MI6 (brit titkosszolgálat) kettős ügynökének személyes levelei és a biztonsági szolgálat feljegyzései alapján képet kaphatunk a brit hírszerzés baklövéseiről és tehetetlenségéről, ami miatt a szökés sikerülhetett, és a kém hollétét nem tudták megállapítani.

A börtön

Az akták között szerepel Roger Hollis feljegyzése, aki akkoriban az MI5 (brit katonai hírszerzés) vezetője volt. Két évvel George Blake szökése előtt Hollis arról írt, hogy az ügynök olyan szigorú megfigyelés alatt áll, hogy nem is gondolhat a szökésre. A börtönakták pedig egy mintaszerű fogolyról szólnak, aki belenyugodott a rá kiszabott kivételesen hosszú börtönbüntetésbe. A Hollandiában született Blake-et 1961-ben 42 év börtönbüntetésre íélték, mert megszegte a nemzetbiztonsági titkokra vonatkozó törvényt, és elárulta a Közel-Keleten dolgozó társait, akik közül sokakat ki is végeztek.

Emlékirataiban a férfi elmesélte, hogy akkor fordult a nyugat ellen, amikor koreai fogsága idején tapasztalnia kellett, hogy az amerikaiak válogatás nélkül mindenkit bombáznak. Elítélése idején sokan úgy vélekedtek, hogy Blake túl szigorú büntetést kapott. Két ilyen szimpatizáns, Pat Pottle és Michael Randle, akik szintén a Wormwood Scrubs börtönben ültek, valamint az ír Sean Bourke, aki szintén találkozott Blake-kel a börtönben, szervezték meg a szökést, és Blake esetleges eltűnését a vasfüggöny mögött. Pottle és Michael Randle 22 évvel később beismerték tettüket, de nem találták őket bűnösöknek.

Most kiderült, hogy a börtönhatóságok már 1964 májusában tudomást szereztek arról, hogy Blake-et meg akarják szöktetni, de Hollis, akit később azzal vádoltak, hogy szovjet kém, mindent megtett, hogy megnyugtassa a Belügyminisztériumot: "a forrás mentálisan labilis, és nem képes a tényeket a fantáziától különválasztani, a szökési terv csupán egy pszichopata koholmánya, aki bármire hajlandó, hogy közel kerüljön Blake-hez."

Amikor a történet megjelent a People magazinban, Blake kérvényt írt a börtön vezetőinek, amelyben helyreigazítást kért, mondván " a történet súlyos kétségeket keltett erkölcsi viselkedésemmel kapcsolatban". A börtönhatóságok szimpatizáltak Blake-kel, és még jogi képviseletet is felajánlottak neki, ha rágalmazásért be akarná perelni az újságot. Két évvel később aztán Blake kimászott az ablakon, egy kötélhágcsón leereszkedett a börtön falán, és elindult Moszkvába.

Blake és anyja 1967 második felében

Egy 1967. január 13-án írt MI5 jelentés arról számol be, hogy Blake Dél-Franciaországba ment, mások viszont Bermudában vélték látni. Az MI5 azonban biztos volt benne, hogy sikerült eljutnia a Szovjetunióba. "Egy igen kényes forrásunk szerint karácsony előtt nem sokkal névtelen férfi érkezett Kelet-Berlinbe, aki annyira fontos volt, hogy a KGB helyettes vezetője is találkozott vele. Ennél az egyénnél semmi más nem volt, csak a ruha, amit viselt. Nem lehet elvetni azt a lehetőséget, hogy ez az ember Blake volt."

El lehet képzelni, milyen nagy volt a meglepetés, amikor három hónappal később Blake anyja egy fiától kapott levelet nyújtott át az MI5-nek, amelyen egyiptomi bélyeg volt. Blake tehát még ekkor sincs a vasfüggöny mögött, sőt kifejezi azon reményét, hogy hamarosan találkozhat a családjával: "Végre abban a helyzetben vagyok, hogy írhatok neked, és tudathatom veled, hogy teljes biztonságban vagyok. Már korábban is írtam volna, de a különleges körülmények nem engedték, hogy kapcsolatba lépjek veled, bármennyire is vágytam rá. Rajtam kívülálló okok miatt még most sem írhatom meg, hol vagyok."

Blake attól tartott, hogy elfogják a levelét, ezért még hármat küldött különböző angliai címekkel azzal az utasítással, hogy adják át az édesanyjának. Az egyik levelet a család egyik barátjához küldte: "Anya, nagyon aggódom miattad, és már nagyon várom azt a napot, amikor hallok felőled. Bátorság anya, és vigyázz magadra! Mindig rád gondolok. Szeretettel csókol Poek (Blake holland beceneve) abban a reményben, hogy hamarosan látjuk egymást." Blake azt is megírta az anyjának, hogy ugyan nagyon bántja, hogy a felesége, akitől három gyermeke született, elvált tőle, de még mindig szeretné visszakapni őt.

Tavaly Blake 85. születésnapján Vlagyimir Putyin, orosz elnök a legmagasabb orosz kitüntetést, a barátság érdemrendet adományozta neki a szovjet hírszerzésnek tett szolgálataiért.