Eleink és a Biblia, avagy műkincsek Szegeden
2008. augusztus 31. 13:04
Magyarországon még soha nem látott műkincsritkaságokkal is találkozhat a közönség azon a bibliai témájú alkotásokat bemutató kiállításon, amely hétfőn nyílik a szegedi Móra Ferenc Múzeumban - közölte Zombori István főigazgató pénteken a Tisza-parti városban.
A kiállítás a 16-18. században élt mesterek vallási témájú műveinek segítségével mutatja be, miként látták a régi korok emberei az Ó- és Újszövetség egyes eseményeit - mondta a szakember a múzeum és Szeged-Csanádi Püspökség közös szervezésében létrejött kiállítás anyagát bemutató sajtótájékoztatón.
A tárlat igazi kuriózuma a kassai műkincsegyüttes; a Kelet-Szlovákiai Múzeum negyvennégy gótikus- és barokk műtárgyat adott kölcsön a Móra-múzeum kiállítására - ódon szárnyasoltárok, patinás faszobrok, miseruhák. Ezek a hajdani - főként a német polgárság által emelt - Felső-Magyarországi templomok, kolostorok legszebb, legféltettebb darabjai, amelyek most először láthatók Magyarországon kiállításon - tudatta a muzeológus.
A kiállításon megtekinthető lesz még a Pannonhalmi Főapátság tizennyolc középkori- és barokk műtárgya, míves ötvösmunkák, szobrok, festmények, valamint számos, a Szeged-Csanádi Püspökséggel testvéri kapcsolatban álló lengyelországi, Sandomierzi Püspökség gyűjteményéből származó remekmű - közölte a főigazgató.
Zombori István elmondta, a kiállítási anyag része a Szeged-Csanádi Püspökség néhány különleges műkincse és több 15-16. századi itáliai táblakép is a Csongrád Megyei Múzeumok gyűjteményéből.
Bár kiállításnak nem célja bemutatni bibliákat, a közönség mégis találkozhat két gyönyörű kötettel, amelyeket Szabó Pál szegedi születésű, Svájcban élő gyűjtő kölcsönzött a múzeumnak. Az egyik egy 1481-ben nyomtatott szentírás, amelyben a fából faragott betűkkel nyomott iniciálékat kézzel színezték ki, a másik pedig egy 1617-ből származó Kálvin-féle biblia - mondta a muzeológus.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához tegnap
- Csak a kirobbant botrány miatt szüntette be az amerikai egészségügyi hatóság az emberkísérletet tegnap
- 10 híres merénylet, ami meghiúsult tegnap
- A válaszúti Bánffy-kastélyban koncertekkel és filmvetítéssel is várják majd a látogatókat tegnap
- Megemlékeztek Zirzen Jankáról, a magyar nőnevelés egyik legjelentősebb úttörőjéről tegnap
- Első nőként mászta meg a legmagasabb csúcsokat Tabei Dzsunko tegnap
- A közönség azt hitte, hogy Lincoln merénylőjének felbukkanása a darab része tegnap
- Rekord gyorsasággal osztották ki az első Oscar-díjakat tegnap