Római kori héber ima került elő Ausztriában

Az egykori Pannonia területén ma több állam: Ausztria, Szlovénia, Magyarország, Horvátország és Szerbia osztozik. Valamenyi országból már került elő a zsidóság 2-3. századi jelenlétére vonatkozó lelet (jellemzően sírfeliratok), mostanáig egyedül Ausztriából hiányzott arra utaló jel, hogy valaha itt is éltek zsidók.

Pedig a Római Birodalom valamennyi területén megtalálhatók voltak Izrael fiai. Egy részük az 1-2. század három vesztes háborújának következtében hadifogoly-rabszolgaként került külföldre (ezeket általában egy-két emberöltő múltán felszabadították), vagy önkéntesen vándorolt el hazájából. A Pannoniában élő zsidóság - ezt elsősorban Magyarországon talált leletek alapján mondhatjuk -, főként kereskedőkből és a római hadsereg Szíriában toborzott segédcsapataiba önként beállt katonákból állt. A mai Ausztria területén sem lehetett ez másképp.

A Halbturnban idén tavasszal feltárt egy-két éves gyermek földi maradványait egy kb. 300 sírból álló, 2-5. századig használt temetőben találták meg, amely egy római "villa" (villa rustica) körül helyezkedett el. Ilyen majorságok tucatszámra feküdtek a Fertő-tó partán, amely már a római korban is fontos mezőgazdasági területnek számított. A temetőt 1986-ban fedezték fel, és 1988 és 2002 között a mainzi Römisches-Germanisches Museum igazgatója, Falko Daim vezetésével tárták fel. Eddig több mint tízezer lelet került elő innen, jellemzően üveg és kerámiatöredékek, fémből készült tárgyak. Az arany amulettet, amelynek szövegét először olvashatatlannak tartották, 2006-ban fedezte fel egy bécsi régész.

A gyermek egy ezüstből készült amulett-tokot hordott a nyakában, ebbe helyezték el az arany el a 2,2 cm hosszú arany lemezt, amelyen a következő görög betűkel írt, de héber szövegű felirat volt olvasható: "Szüma Iszraél, adóne elón adón a[---]". Ez a mondat nem más, mint a zsidó vallás legfontosabb imádsága, az ún. Semá-ima: "Halld Izrael: az Úr, a mi Istenünk, egy Úr!" (5Móz 6:4). Az ima elsődleges fontosságát a Názáreti Jézus is hangsúlyozta: "Akkor odament hozzá az írástudók egyike, aki hallotta az ő vitatkozásukat, és tudva, hogy [Jézus] jól megfelelt nekik, megkérdezte tőle: Melyik az első minden parancs közül? Jézus pedig felelt neki: Minden parancs közül az első: Halld Izrael: Az Úr, a mi Istenünk egy Úr" (Mk 12:28-29).

Ilyen és hasonló amuletteket mindenütt viseltek az ókorban, mivel bajelhárító szerepet tulajdonítottak nekik. Különösen a zsidók szent írásai és imái álltak nagy becsben, még a pogányok között is: számos alkalommal ezekből vettek át bizonyos elemeket. (A héber nyelv használata is elterjedt volt az ilyen bajelhárító szövegekben, mivel ennek nagyobb erőt tulajdonítottak.) A most megtalált aranylemez azonban nem az amuletteken szokásos varázsszövegeket (legtöbbször érthetetlen zagyvaságokat - innen ered az "abrakadabra" szavunk is), hanem egy ima komplett szövegét tartalmazza.

Ebből is arra következtethetünk, hogy az elhunyt gyermek bizonyára zsidó lehetett, akinek nyakába szülei akasztották a Semá-ima görögül átírt héber szövegét. Talán az sem túl merész feltevés, hogy a szülők görögül beszéltek, mivel ez abszolút beleillik abba a képbe, amit a Római Birodalom nyugati részén élő zsidóság nyelvhasználatáról eddig tudtunk. (A 3-4. századra tehető mintegy 600 római katakombafelirat 80%-a görög nyelvű.) Az eddigi leletek alapján nem valószínű, hogy a gyermek a villa tulajdonosáé lett volna, valószínűbb, hogy szülei a majorságban dolgozó rabszolgák vagy felszabadítottak lehettek.

A Halbturnban talált aranylemezkét 2008. április 11-e óta lehet megtekinteni az eisenstadti (Kismarton) Burgenlandi Állami Múzeum "A Borostyánút - egy kereskedelmi útvonal fejlődése" című kiállításon.