2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata

Régészet, mint médiaszenzáció

2006. november 11. 08:00

Grüll Tibor a szentföldi ásatások különleges körülményei mellett a műkincshamisításról, a helyi régészeti törvényről, várható szenzációkról és valótlan elméletekről is mesélt a vele készített interjúban.

Magyar történész egyedülálló felfedezése

A történészről

Az izraeli sajtó tudományos szenzációként számolt be arról, hogy egy magyar régész a jeruzsálemi Templom-hegyen olyan leletre bukkant, amely azt bizonyítja, hogy a zsidók második templomának lerombolása után a rómaiak újjáépítették a várost. Az Izraelben tanult és ott kutató Dr. Grüll Tibor a Templom-hegyen olyan kőtáblára akadt, amelynek ötsoros, töredékes latin nyelvű felirata tartalmazza az első római kormányzó nevét. A kutató a Múlt-kor kérdéseire válaszolt.

Legutóbbi ásatása szerint a zsidók második templomának lerombolása után a rómaiak újjáépítették Jeruzsálemet. Hogyan zajlott mindez és mi volt ennek a jelentősége?

A magyar sajtóba is kikerült állításokkal ellentétben nem vagyok régész, és nem végeztem ásatást Izraelben. 2002-ben történészként kerültem az Andrew W. Mellon alapítvány ösztöndíjával a jeruzsálemi Albright Institute of Archaeology nevű patinás régészeti intézetbe, ahol - mondhatni - egy véletlen hozott össze a Templomhegyen található felirattal. Az ottani Iszlám Múzeum igazgatója, Khader Salameh ugyanis történetesen szintén ösztöndíjasa volt az intézetnek, s amikor megtudta, hogy éppen ott tartózkodik egy római koros történész, felajánlotta a kutatási lehetőséget. Én éltem vele, s így - négy év múltán - idén sikerül végre publikálnom ezt az érdekes emléket. (Tanulmányom az Israel Exploration Journal következő számában fog megjelenni.)

A most talált kőtömb

Ha igazam van, akkor a kő egy olyan diadalív töredéke, amelyet 74-80 között L. Flavius Silva tábornok és helytartó (elég hosszú címe volt: legatus legionis X Fretensis et legatus pro praetore provinciae Iudaeae) emelt valahol Jeruzsálemben a Templomhegyen, vagy annak közvetlen közelében. Ahogy Gabi Barkay is írta: ez mintegy 50 évvel korábbra hozza Jeruzsálem (ekkor még: Hierosolyma) római várossá alakításának idejét, amit eddig a Bar Kochba-felkelést leverő Hadrianusnak tulajdonítottak (akkor már: Aelia Capitolina néven). Sajnos nem tudni, hogy a kő pontosan honnan került elő, pedig ez jelentősen befolyásolná a római legióstábor lokalizálásáról évtizedek óta folyó vitát. Annyi bizonyosnak tűnik azonban, hogy diadalívet a castrum területén állították fel.

Van Izraelben régészeti törvény? Ez kiterjed az arab területekre?

Természetesen van, mégpedig igen szigorú. A Palesztin Autonómia területén persze nem tudom, mennyire képesek ezt betartatni, gyanítom, sehogy. Az izraeli hatóságoknak, főként az IAA-nak (Israel Antiquities Authority) még arra sem volt befolyásuk, hogy Jeruzsálem kellős közepén, a Templomhegyen 1999-2000 között milyen munkálatokat végez a Waqf. Több ezer tonna "földet" (valójában a világ legérdekesebb és legértékesebb kutatási területének talaját) hordtak ki az orruk előtt és döntötték le a Kidron-völgybe. Az már csak a szerencsén múlik, hogy Gabi Barkayéknak utólag mit sikerül ebből kibányászniuk.

Megfigyelhető valamilyen tudományos prekoncepció a régészeti feltárásokban?

Az izraeli kutatók (is) élesen két táborra oszthatók: egyikük szerint a kettéosztott királyság előtt (i. e. 931 előtt) minden csak legenda, mítosz; míg a másik fél ezt az időszakot is történeti valóságnak tartja. Az utóbbiból kétségkívül egyre kevesebben vannak, ők is főként a Tel-Aviv-i bar Ilan Egyetem köré tömörülő kutatók. A prekoncepciók már a datálásban is tetten érhetők: a "szkeptikusok" egy cserepet mondjuk L(ate) B(ronze Age) III. periódus C) szakaszba tartozónak határoznak meg; ám a világért se mondanának olyat, hogy a cserép mondjuk "izraelita honfoglaláskori" vagy pláne "Józsué-korabeli". Ez azonban érdekes módon visszaüt az egész izraeli régészetre. Tavaly hallottam Amihai Mazar (a Hebrew University volt tanszékvezető régészprofesszora) előadását, aki elmondta, hogy többek között ennek is köszönhető a régészet alulfinanszírozottsága Izraelben: a szponzorok ugyanis sokkal szívesebben adnak pénzt "Dávid Városának" feltárására, mint "egy késő bronzkori-kora vaskori jebuzita erődítmény" kutatására.

2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 370 ft 5 085 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!