A római kortól élhettek zsidók Ausztria területén

Ez az amulett azt bizonyítja, hogy a római kortól élhettek izraeliták Ausztria mai területén. Eddig a legkorábbi, Ausztria mai határain belüli zsidó lakosság jelenlétére utaló bizonyítékok 9. századi levelek voltak. Pannónia római provinciában, a mai Magyarország, Horvátország és Szerbia területén a sírkövek és más apró leletek tanúbizonysága szerint zsidók már az ókorban is élhettek.

A zsidók - legkésőbb az i.e. 3. évszázadban - az ókori világ minden csücskében letelepedtek. Különösen erős volt a "kirajzás" a zsidóknak a rómaiak elleni második felkelése után. A győztes rómaiak számtalan zsidót adtak el ugyanis rabszolgának a Birodalom minden szegletébe. Ez, az önkéntes kivándorlással párosulva  magyarázhatja meg, hogy miként kerülhettek zsidók a mai Ausztria területére.

Az egy-két éves gyermeknek feltehetően a nyakába akaszthatták az ezüst amulett-tartót. Végső nyughelye egyike a római temető 300 sírjának, amelyek az i.sz. 2-5. században keletkeztek. A temető egyébként egy Villa Rustica közelében található - utóbbi láthatta el mezőgazdasági terményekkel a környékbeli városokat  - Carnantumot, Arrabonát (a mai Győrt), valamint Scarbantiát (Sopront).

A temetőt még 1986-ban fedezték fel, a teljes feltárása pedig 2002-re fejeződött be. Mintegy tízezer leletre bukkantak, legfőképp üveg-, kerámia- és fémtárgyakra. Az arany amulettet 2006-ban találták. Sokáig nem tudták megfejteni, mivel felirat ugyan görög betűkkel, ám héberül íródott.

Carnuntumban más amulettekre is bukkantak, amelyek a démonok ellen voltak hivatottak megóvni viselőjüket. Ami a halbturni arany amulettet megkülönbözteti a többitől az az, hogy héber nyelven íródott, s nem varázsigéket, hanem az Istenhez szóló fohászt tartalmaz.

(Múlt-kor/MTI)