Fürdőfejlesztések a török kori Budán
2008. május 15. 13:00 Papp Adrienn
Korábban
Hévizek a város szélén
A másik forráscsoport a város északi végében, Felhévízen található, és ehhez is fürdők kapcsolódtak a 16-17. században. Lényegesen több tavacska volt ezen a területen, ennek utolsó hírvivője a Lukács fürdővel szembeni Malomtó. A középkor és a törökkor során a fürdőzésen túl malmok működtetésére is felhasználták területet.
Ugyanennek a forráscsoportnak a vizét vezették el a városon belülre, a mai Király fürdőbe (törökkori nevén a "Kakas kapu fürdőjéhez"). Ez a fürdő a Rác fürdővel rokon méreteiben és alaprajzi kialakításában is. Az átmeneti helyiség és a forró helyiség tehát ma is zömében épségben áll mind a négy fürdőben. Padlójuk, belső berendezésük sérült, de építészeti kereteik épen állnak. A forró helyiség kupolája is ép, a hatszögletű bevilágítók a 16. századi mestereket dicsérik. Alatta a medence szintén az eredeti formát adja vissza, bár kissé szűkebb formában (a beton szerkezet alatt a legtöbb esetben még megtalálható az eredeti kőlépcsős medence).
A fürdőket a törökkorban nők is és férfiak is használták megosztva, a nap egyik részében csak a nők, a másik részében csak a férfiak. Ennek kiküszöbölésére gyakran építettek ún. ikerfürdőket, amikor két, szinte teljesen azonos fürdőt építenek egymás mellé, az egyiket folyamatosan használhatják a nők, míg a másikat a férfiak. Ilyenről tudunk pl. Pesten, a mai Piarista köz közelében, a piarista rendház alatt. Ennek a hamamnak a falait jelentősen visszabontották, de méteres álló falai, padlója máig fennmaradt. A Budán épített fürdőknek közös jellegzetessége, hogy szinte mindegyik 1575 előtt, azaz nem sokkal Buda elfoglalása után épült fel. A termálfürdőket pedig azóta gyakorlatilag folyamatosan használjuk, bővítjük, átalakítjuk, de a fürdők jellegzetességét és értékét a törökkori magjuk adja.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- 10 érdekesség a kártyajáték múltjáról 20:28
- Tiltott falatok: a sertéshús-tabu vallási és kulturális gyökerei 19:03
- Különleges kelta tőrre bukkantak Lengyelországban 18:02
- Kivétel nélkül mindenkin segített „a szegények püspöke” 16:58
- Olaszok a két világháború közötti Magyarországon 16:05
- 500 év után találták meg az elveszett reneszánsz festményt 15:21
- Történelem és nyelvészet: a gladiátor szó nyomában 14:53
- Több ezer éves temetkezések kerültek napvilágra Franciaországban 13:57