2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Juhász Gyula emléktábla Szakolcán

2008. április 29. 12:00

Szakolcán, a Morva parti kisvárosban a szlovák és a magyar kormány vezető politikusai jelenlétében felavatták Juhász Gyula szlovák és magyar nyelvű emléktábláját.

A szlovák és a magyar nép közös múltját szimbolizáló emléktábla a város gimnáziumának falán hirdeti, hogy 1911 és 1913 között itt tanított Juhász Gyula. Stanislav Chovanec, az egykori szabad királyi város polgármestere ünnepi beszédében a szlovák-magyar kapcsolatok fontosságára hívta fel az eseményre összegyűltek figyelmét.

A cseh határ mellett fekvő Szakolca (Skalica) történelme a középkorra nyúlik vissza - a három halmon fekvő települést 1372-ben emelte szabad királyi várossá Nagy Lajos király. A városnak fontos szerepe volt a Giskra elleni harcokban, a Bocskai-szabadságharcban és a kuruc időkben. 1910-ben `végvár`: 5018 lakosából 4155 szlovák, 505 magyar és 259 német nemzetiségű volt.

Szakolca a Kármel-hegyi Boldogasszony-skapuláré kegyhelye. Legrégebbi műemléke a Szent György-templom. Részben máig fennmaradt városfalait a 14. században emelték. A Kálvária-hegyen található körtemplom - a Rotunda - a város jelképe. Plébániatemploma gótikus eredetű, később reneszánsz stílusban átépítették. Az Erzsébet-kápolna 17. századi. Ferences temploma és kolostora gótikus eredetű, pálos temploma 18. századi, barokk stílusú. A karmelita templom 1645-1650 között épült, eredetileg az evangélikusoké, majd a jezsuitáké volt. Mellette lorettói kápolna is épült, amely idővel a környék kedvelt búcsújáróhelye lett, a benne lévő kegyszobor Kolonics bíboros ajándéka. Itt áll az Erdőháti Múzeum, a környék kulturális kincseit bemutató intézmény.

A város híres szülöttei közt tartják számon II. Béla királyt és Csernoch János esztergomi hercegprímást. Juhász Gyula, a magyar irodalom egyik kiemelkedő költője 1911 és 1913 a város katolikus főgimnáziumában tanított. A 600 szakolcai napnak több költeménye állít emléket. Az Orbán lelke kisregényben a Kárpát-medence legészakibb bortermő vidékéről így emlékezik: "...egyszer csak arra ébredt, hogy egy szőlőhegyi "kéjlak" előtt áll, mely piros tetejével, vadszőlős lugasával, virítani kezdő ágyasával hívogatóan integet felé."

A morva végeken elterülő szlovák kisváros jó példája annak, hogyan lehet az előítéleteket felszámolni, megkönnyítve ezzel a két nép együttélését. A város címerében megtalálható kettős kereszt és a hármashalom is a két nemzet közötti közös kapcsolatokat jelképezi. Stanislav Chovanec polgármester az elmúlt években több kísérletet tett arra, hogy a jelenleg egynyelvű város multikulturális - különösen a magyar vonatkozású - emlékeit ápolja. Három, a közös történelmet szimbolizáló alkotás hirdeti a kisváros közterein a szlovák-magyar békés együttélést.

Gvadányi József lovas generális (az Egy falusi nótáriusnak budai utazása szerzője, amelynek színműre átdolgozott változata a századforduló egyik népszerű darabja volt) főtéren álló lakóháza falára néhány éve került vissza az emléktábla. Gvadányi erdélyi származású szakácsa tette kedvelt étellé a környéken a kürtőskalácsot. A Trdelnik névre hallgató édesség a város egyik híressége - a parázson készülő üreges, henger alakú sült tésztaféle, amelynek belső átmérője 3-5 cm, külső átmérője 6-10 cm az EU védettsége alatt áll. Idén januárban Nagy Lajos király szobrát avatták fel a város főterén, és most állítottak emléket Juhász Gyulának - a költő diákjai közül a későbbi Csehszlovákiában többen fontos közéleti és kulturális tevékenységet folytattak.

Kiss Péter kancelláriaminiszter és Dušan Čaplovič, a szlovák kormány kisebbségekért felelős miniszterelnök-helyettese a borús áprilisi délutánon együtt leplezték le a Gvadányi-házzal szemben álló gimnázium falán az emléktáblát. Beszédében Kiss a szakolcai polgármester szavait elismételve hangsúlyozta, hogy a közös hagyományok felelevenítése, ápolása oldja a jelenlegi feszültségeket, és ezért támogatni kell minden hasonló kezdeményezést, és hogy Szakolca a békés szlovák-magyar kapcsolatok jó példája. Čaplovič a népek közötti párbeszéd mellett a multikulturalitás fontosságát emelte ki köszöntő szavaiban.

Kiss Balázs - Terra Recognita Alapítvány

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár