1848 a szomszéd országok tankönyveiben

Korábban

Közös tankönyvről álmodnak a magyar és a szlovák történészek

Közös törikönyvön gondolkodnak a lengyelek a németekkel

Megbékélés és multiperspektivitás a történelemtanításban

Palesztin narratíva az izraeli tankönyvekben

Miskolczy Ambrus történész szerint "1848. március 15-e valamennyi magyarországi ember számára örömünnep volt. Örömünnep volt a románság számra is, és örömünnep volt Erdélyben is. A marosvásárhelyi diákok például lelkesen szavalták Petőfi Nemzeti dalát. A kérdés az egyesített, a "Rabok legyünk a szabadok?", a válasz viszont már kevésbe: "A magyarok Istenére esküszünk!", hiszen erre már felvetődött egy másik kérdés: Miért a magyarok Istenére?"



Nemcsak a románság, de a szlovákság, és a Történelmi Magyarország területén élő többi nemzetiség is üdvözölte a forradalmat, hiszen a jobbágyfelszabadítás, és a többi vívmány nekik is ugyanazt jelentette, mint a magyar anyanyelvűeknek. Ennél azonban ők tovább mentek volna. Nyelvhasználatot és bizonyos autonómiát akartak, vagyis nagyrészt ugyanazokat a követeléseket fogalmazták meg a magyar kormánnyal szemben, mint a magyarok a Habsburgokkal szemben.

Dusan Kovac, a Szlovák Tudományos Akadémia alelnöke elmondta, hogy "a forradalom hátterében a nacionalizmus állt. A nacionalizmus kifejezést nem pejoratív, hanem semleges értelemben használom, amely összeurópai jelenség volt és a nemzetállam eszméjét hozta el Közép Európába. Kossuth és Stúr is a nemzeti állam híve volt. Ugyanabban az eszmében hittek, hiszen mindketten hegeliánusok voltak. De a nemzetállamot mindketten a saját elképzelésüknek megfelelően értelmezték. Kossuth és társai számára a magyar nemzetállam gyakorlatilag az egész történelmi Magyarországot jelentette, míg Štúr és társai a nemzetállam alatt azt értették, hogy a szlovákok ebben az államban bizonyos önrendelkezéssel akarnak bírni."

Olteanu Florin történész szerint "a partiumi románok attól különböztek az erdélyiektől, hogy a függetlenségüket a magyarországi magyarokkal együtt képzelték el, tehát a Habsburgok ellenében. Az erdélyi románok az autonómiát a Habsburg Birodalmon belül képzelték el."

Závodszky Géza történész, tankönyvíró ezt megerősítette, mondván "nem a magyarországi románok kelnek föl. A tiszántúli románok, a ma már elszakított területekről ezrével állnak be honvédnek. A magyar honvédseregnek legalább 10 ezer román anyanyelvű katonája van. A Tiszántúlon 1 millió román van. Tehát a Királyhágón innen, ami nem Erdélyhez tartozott. Meg a Bánságban. Nem ott van a román felkelés. Erdélyben van a román felkelés." Nemcsak a románság, de a szlovákság is megosztott volt. Ekkor Békéscsaba a legnagyobb szlovák település, a mai Szlovákia területét is beleértve. Az itteni szlovákok, ahogy sokan a felvidékiek közül is, a magyar nemzetőrségbe álltak be.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

18. Az ENSZ és az Európai Unió
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• 1948 óta a „visszatérés joga” áll az izraeli-palesztin konfliktus középpontjában
• 26 éves az Európai Unió
• Tényleg nem tett meg mindent az ENSZ a magyar ügy érdekében 1956-ban
• Botrányok övezték az egyik legnagyobbb ENSZ-szervezet történetét
• A gázai lőporos hordó - az arab-izraeli konfliktus története
• 10 tény a ruandai népirtásról
• 60 éve lett vége a hidegháború legvéresebb konfliktusának
• Az ENSZ-re sózta London Palesztinát
• Viták a közös európai történelem kapcsán