Légszennyezés teszi tönkre az Akropoliszt
2008. április 18. 11:00
Egy görög régész a hét elején arra figyelmeztetett, hogy az egykori athéni fellegvárban álló templom eredeti maradványait a légszennyezés teljesen tönkreteheti.
Korábban
Alexandrosz Mantisz, az Akropoliszt felügyelő régész szerint a Parthenon 17, még ma is eredeti metopéja (a dór templomok párkányának frízében levő négyzetes, gyakran domborművekkel díszített mező) katasztrofális állapotba került, és azok nem viselik el tovább a légköri szennyezése hatását. A legtöbb frízen bemutatott ókori jelenetek ugyanis mára kivehetetlenné váltak. Mantisz ezért azt ajánlja, hogy az eredeti szobrokat és oszlopokat az Akropolisz lábánál szeptemberben nyíló új múzeumban helyezzék majd el, és azokat másolatokkal helyettesítsék.
A kérdés a múlt héten a görög örökségvédelmi tanács ülésén is felmerült, ahol 34-en tanácskoztak az aktuális problémáról, ám hamar megosztottá váltak az ügyben. Szerintük ugyanis előbb egy esetfelmérési tanulmányt kell végezni, majd egy nemzetközi konferencián hoznak döntést az ügyben. Dimosztenisz Giraud, a kulturális minisztérium ókori szoborrestaurálásokért felelős vezetője szerint szintén óvatosan kell eljárni az ügyben, és a hasonló döntéseket egy részletes tanulmány készítésének kell megelőzni. A szkeptikusok szerint emellett ha eltávolítanák a Parthenon utolsó eredeti faragványait, azzal a turisták felháborodását is kiváltanák.
Eközben tovább folytatódik a vita a British Múzeummal is a 19. században elvitt Elgin-márványok ügyében. A jelen kérdés ebben az esetben sem mellékes, ugyanis a britek egyik központi indoka a márványok megtartása mellett, hogy azért nem adják vissza azokat, hiszen a légszennyezettség által tönkretett faragványok és szobrok azt szimbolizálják, hogy a görögök még saját örökségükre sem képesek vigyázni.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
16. A modern demokráciák 17–18. századi gyökerei
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Bibliáját és sakk-készletét vitte magával a vesztőhelyre I. Károly angol király
- Nem tartotta tiszteletben az angol alkotmányosság alapját Földnélküli János
- 10 tény az amerikai függetlenségi háborúról
- 10 arcpirító adónem a brit történelemből – a gyufaadótól a tudásadóig
- Mániákusan igyekezett kijavítani műveltségbeli hiányosságait az első amerikai elnök
- Az egyetlen nő, aki aláírta az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát
- Ilyenek voltak Amerika pajzán alapító atyái
- Jézus Krisztus születésének ünnepére készít fel minket az adventi várakozás 09:50
- Szegény amerikai lányból lett a brit parlament első női képviselője Lady Astor 08:20
- A hidegháború végét jelentette a máltai találkozó tegnap
- Virágzott a tudomány, az orvoslás és a költészet az ókori Babilonban tegnap
- Minusz 60 fok és 160 km/h-s szél, Isten hozta az Antarktiszon tegnap
- Két császárt győzött le egyszerre Napóleon az austerlitzi csatában tegnap
- Különleges bélyeggel emlékezik Harry Houdini világhírű bűvészre a Magyar Posta tegnap
- „Zenedobozokkal” vette fel a küzdelmet Hitler ellen a Rote Kapelle tegnap