Légszennyezés teszi tönkre az Akropoliszt
2008. április 18. 11:00
Egy görög régész a hét elején arra figyelmeztetett, hogy az egykori athéni fellegvárban álló templom eredeti maradványait a légszennyezés teljesen tönkreteheti.
Korábban
Alexandrosz Mantisz, az Akropoliszt felügyelő régész szerint a Parthenon 17, még ma is eredeti metopéja (a dór templomok párkányának frízében levő négyzetes, gyakran domborművekkel díszített mező) katasztrofális állapotba került, és azok nem viselik el tovább a légköri szennyezése hatását. A legtöbb frízen bemutatott ókori jelenetek ugyanis mára kivehetetlenné váltak. Mantisz ezért azt ajánlja, hogy az eredeti szobrokat és oszlopokat az Akropolisz lábánál szeptemberben nyíló új múzeumban helyezzék majd el, és azokat másolatokkal helyettesítsék.
A kérdés a múlt héten a görög örökségvédelmi tanács ülésén is felmerült, ahol 34-en tanácskoztak az aktuális problémáról, ám hamar megosztottá váltak az ügyben. Szerintük ugyanis előbb egy esetfelmérési tanulmányt kell végezni, majd egy nemzetközi konferencián hoznak döntést az ügyben. Dimosztenisz Giraud, a kulturális minisztérium ókori szoborrestaurálásokért felelős vezetője szerint szintén óvatosan kell eljárni az ügyben, és a hasonló döntéseket egy részletes tanulmány készítésének kell megelőzni. A szkeptikusok szerint emellett ha eltávolítanák a Parthenon utolsó eredeti faragványait, azzal a turisták felháborodását is kiváltanák.
Eközben tovább folytatódik a vita a British Múzeummal is a 19. században elvitt Elgin-márványok ügyében. A jelen kérdés ebben az esetben sem mellékes, ugyanis a britek egyik központi indoka a márványok megtartása mellett, hogy azért nem adják vissza azokat, hiszen a légszennyezettség által tönkretett faragványok és szobrok azt szimbolizálják, hogy a görögök még saját örökségükre sem képesek vigyázni.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
- A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
- Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
- Batu kán és a szláv favágók
- Folyószabályozást is irányított a múzeumalapító Széchényi Ferenc tegnap
- A barna kutya szenvedései alapozták meg az állavádelem ügyét tegnap
- Szent Lúcia inkább mártír lett, mint pogány férfi felesége tegnap
- Lezárták az országot és a telefonvonalakat is elvágták a lengyel szükségállapot alatt tegnap
- Már gyermekként lelkesedett Trójáért Heinrich Schliemann tegnap
- Lélekben tizenötmillió magyar miniszterelnöke volt Antall József 2024.12.12.
- A zenetörténelemre is hatással volt Esterházy II. Miklós 2024.12.12.
- Hóna alatt a Mona Lisával sétált ki a Louvreból 2024.12.12.