Megfejtették a Brit-szigetek első felfedezőjének útját
2008. április 15. 13:00
Pütheász, az i.e. 4. század leghíresebb görög utazója három évig tartó utazása során i.e. 325-ben a Man-szigetet is felkereshette, hogy ott csillagászati méréseket végezzen.
Korábban
Pütheász Massiliában, azaz a mai Marseille-ben született i.e. 360 körül. A korban Marseille egy igen jelentős település volt a Mediterráneum nyugati részében, és élénk kereskedelemi kapcsolatokat folytattak a feltörekvő Rómával is. A helyiek később igyekeztek abból a versengésből is profitálni, amit a karthágóiak és rómaiak a térség kereskedelmi uralmáért folytattak.
A kutatók szerint Pütheász Marseille-ből a Garonne folyón hajózott Bordeaux-ba, majd egy helyi hajóval Britanniába, aztán szárazföldön, vagy vízi úton Cornwallba ment, majd Írországba, és egészen a Hebridákig eljuthatott, ahonnan Izlandra is átkelt. Ezután Anglia keleti partjait érintve kereste fel Németország északi részét és Hollandiát, majd innen tért haza Marseille-be. Élményeit Peri tou Okeanou, azaz Az óceánról című könyvében örökítette meg, abból azonban egy példány sem maradt meg, így a kutatóknak a vizsgálatok során a Sztrabón és Plinius műveiben felhasznált részletekre kell támaszkodniuk.
A szakértők most ezen szövegek segítségével állapították meg, hogy a férfi pontosan hol is járhatott Britanniában: egy korábbi régészeti feltárás során már utaltak arra, hogy ő még láthatta Stonehenge építőinek hatalmas városát is. A földrajzi koordináták alapján az is biztosnak tűnik, hogy legtöbb megfigyelését a Britannia és Írország közt található Man-szigeten végezte.
George Broderick, a Mannheimi Egyetem kelta tudományokkal foglalkozó professzora szerint "bár a régészek sok mindent tudnak az északi területekről, ez az utazás lehetett az első dokumentált expedíció a térségben, amelynek része lehetett a Man szigeti megálló is."
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
- „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
- 10 tény a Mona Lisáról
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé tegnap
- Az elsők közé tartozott Európában a magyar alapítású Szent György Lovagrend tegnap
- A hagyomány szerint halálában is összekapcsolódott Shakespeare és Cervantes 2024.04.23.
- Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner 2024.04.23.