Megfejtették a Brit-szigetek első felfedezőjének útját
2008. április 15. 13:00
Pütheász, az i.e. 4. század leghíresebb görög utazója három évig tartó utazása során i.e. 325-ben a Man-szigetet is felkereshette, hogy ott csillagászati méréseket végezzen.
Korábban
Pütheász Massiliában, azaz a mai Marseille-ben született i.e. 360 körül. A korban Marseille egy igen jelentős település volt a Mediterráneum nyugati részében, és élénk kereskedelemi kapcsolatokat folytattak a feltörekvő Rómával is. A helyiek később igyekeztek abból a versengésből is profitálni, amit a karthágóiak és rómaiak a térség kereskedelmi uralmáért folytattak.
![]() |
A kutatók szerint Pütheász Marseille-ből a Garonne folyón hajózott Bordeaux-ba, majd egy helyi hajóval Britanniába, aztán szárazföldön, vagy vízi úton Cornwallba ment, majd Írországba, és egészen a Hebridákig eljuthatott, ahonnan Izlandra is átkelt. Ezután Anglia keleti partjait érintve kereste fel Németország északi részét és Hollandiát, majd innen tért haza Marseille-be. Élményeit Peri tou Okeanou, azaz Az óceánról című könyvében örökítette meg, abból azonban egy példány sem maradt meg, így a kutatóknak a vizsgálatok során a Sztrabón és Plinius műveiben felhasznált részletekre kell támaszkodniuk.
A szakértők most ezen szövegek segítségével állapították meg, hogy a férfi pontosan hol is járhatott Britanniában: egy korábbi régészeti feltárás során már utaltak arra, hogy ő még láthatta Stonehenge építőinek hatalmas városát is. A földrajzi koordináták alapján az is biztosnak tűnik, hogy legtöbb megfigyelését a Britannia és Írország közt található Man-szigeten végezte.
George Broderick, a Mannheimi Egyetem kelta tudományokkal foglalkozó professzora szerint "bár a régészek sok mindent tudnak az északi területekről, ez az utazás lehetett az első dokumentált expedíció a térségben, amelynek része lehetett a Man szigeti megálló is."
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

Ókor
- Évezredes rejtélyeket őriznek a szkíták titokzatos sírhalmai
- Évezredekkel halála után háromféle arcot is kapott Tutanhamon fáraó
- Még a 20. században is felbukkantak elefántok a világ harcterein
- Minden későbbi kor művészei másképpen merítettek ihletet Nagy Sándor életéből
- Járványok és klímaváltozás okozta Róma végzetét
- Betegségeivel és irigyeivel dacolva virágoztatta fel Egyiptomot a szakállas királynő
- Amilyen gyorsan felragyogott, olyan gyorsan ki is hunyt Nagy Sándor szerencsecsillaga
- Családtagjait és nevelőjét sem kímélte a véreskezű Nero császár
- Kannibalizmus és kasztráció is szerepet játszott a világ teremtésében az ókoriak szerint
- Taktikus lépés vagy árulás volt Churchill támadása a francia flotta ellen? tegnap
- Bismarck jóslata bevált, vérrel és vassal döntöttek az egységes Németország jövőjéről tegnap
- Mi köze az Eiffel-toronynak és Jules Verne regényeinek a Citroënhez? tegnap
- Évezredes rejtélyeket őriznek a szkíták titokzatos sírhalmai tegnap
- Műholdfelvételek fedhetik fel Kékfogú Haraldr sírhelyét 2022.07.02.
- „Az ember nem arra született, hogy legyőzzék” – az elveszett nemzedék krónikása, Ernest Hemingway 2022.07.02.
- Mindmáig az összeesküvés-elméletek és az UFO-őrület melegágya a roswelli incidens 2022.07.02.
- A csata, ahol centiméterekben mérték a veszteséget: a somme-i vérfürdő 2022.07.01.