2022. tél: A szeretet mártírjai
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Koponyalékelés az ókori Görögországból

2008. március 14. 10:00

Görög régészek egy olyan koponyát találtak, amelynek tulajdonosán 1800 évvel valószínűleg agyműtétet végeztek - a fiatal nőt vagy a sebészeti beavatkozás alatt, vagy röviddel utána érte a halál.

Mint a feltárást végző Ioannisz Graikosz régész elmondta, a női csontvázra a tavalyi leletmentő ásatások során bukkantak a Theszalonikitől 75 kilométerre nyugatra fekvő Veria városában. A régészek a leletet egy bonyolult műtét bizonyítékaként értékelték, meggyőződésük szerint a beavatkozást egy gyakorlott szakorvos végezhette.

A szakértő szerint, aki a leletet tanulmányozta, a csontváz egy 25 év körüli nőé lehetet, akinek koponyáját súlyos ütés érhette. A műtétet feltehetően életmentő céllal végezhették. Ioannisz Graikosz szerint a koponyán lévő trepanációs lék viszonylag kifinomult sebészeti technikáról tanúskodik. `A hölgy valószínűleg nem élte túl a műtétet, mivel a sérülés nagyon nagy volt, s a csonton hiányoznak a gyógyulási folyamatra utaló jelek`.

Forrás: EPA
"A veriai lelethez hasonlókra az egykori Római Birodalom más részein is bukkantak"
- mutatott rá Simon Mays, a brit örökségvédelmi testület, az English Heritage csontmaradvány-szakértője. Ez effajta műtéteknek régi hagyománya van Európában, a legkorábbi beavatkozásokat ötezer évvel ezelőtt végeztek - mondta.

A korai időkben a koponyalékelés során a csontdarabkákat kezdetleges módszerrel apránként távolították el, lassan tágítva a nyílást. A római kori sebészek azonban már sokkal precízebb műszerekkel rendelkeztek. "Ismeretes, hogy a Római Birodalom területén végeztek agyműtéteket. Némely római kori forrás meglehetősen pontos utasításokat tartalmaz arra nézve, hogy miként kell egy ilyen beavatkozást véghezvinni" - magyarázta Simon Mays, hozzátéve, hogy a görögországi lelet feltehetően beleillik a római kori sebészettel kapcsolatos mai elképzelésekbe.

Ioannisz Graikosz szerint a lelet Veria társadalmi és orvosi fejlettségéről tanúskodik. Veria az i.sz. 3. században, a római uralom idején Görögország egyik legfontosabb társadalmi központja, s a makedón városok szövetségének fővárosa volt. A városban nagy középületek, üzletek, gondosan megtervezett és kivitelezett úthálózat volt. "A jelek szerint a város virágzásának az északi barbártörzsek sorozatos támadásai vethettek véget i.sz. 250 körül".

A sír, amelyben a csontvázon kívül semmi mást nem találtak, a két feltárt temetők egyikében van. Ezen a helyen az i.e. 3. századtól az i.sz. 3. századig temetkezett a lakosság. A legkorábbi temetkezésben két különálló sírkamrát és ornamenssel díszített bejáratot találtak. A keresztény temetkezések viszont lényegesen egyszerűbbek voltak. A sírokban ezüst- és bronzékszereket, edényeket, pénzérméket, fegyvereket, valamint apró üvegcséket és fiolákat találtak - a két utóbbit illatszerek és kozmetikumok tárolására használták.

(Múlt-kor/MTI)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. tél: A szeretet mártírjai
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár