Tanulságos civilizáció-modell lehet a Húsvét-sziget pusztulása

2008. február 29. 11:00

A szakértők szerint az i.sz. 1000-1400 között bekövetkezett hanyatlást a természeti erőforrások túlzott kizsákmányolása okozta.

Korábban

Műholdképpel elemzik a Húsvét-sziget szobrait

Mégsem az ökocídium okozta a Húsvét-sziget pusztulását

Húsvét-sziget: elég a régészekből!

Patkányok miatt pusztult ki a Húsvét-sziget

Mauro Bologna és J. C. Flores, a chilei Tarapacá Egyetem munkatársai matematikai modell segítségével vázolták fel a Húsvét-sziget társadalmi-természeti koevolócióját . A modell a természeti erőforrások és a populáció közötti dinamikus kapcsolatokra épül, megbecsüli az összeomlás idejét, így más civilizációk esetében is használható.

A Chilétől 3600 kilométerre fekvő, csendes-óceáni Húsvét-sziget a Föld legelszigeteltebb lakott szigete volt és maradt. A legtöbb mai és korábbi társadalomtól eltérően majdnem zárt rendszernek tekinthető. Az első telepesek i.sz. 400 körül érkezhettek a nyugatra fekvő polinéz szigetekről. Az ezt követő 1000 évben a rapanuik egy viszonylag fejlett és összetett kultúrát hoztak létre.

Gabonát termesztettek, és ezernél is több kőszobrot (moai) alkottak. A lakosság végül elérte a 7000 (egyes kutatók szerint 20 ezer) főt. A gyors növekedéssel azonban a társadalom elérte az ökoszisztéma eltartóképességének határait, a szigetszerű természeti környezet nem tudta többé eltartani lakóit. A rapanuik teljesen kiirtották az egykor az egész szigetet beborító pálmafát.

A modell segítségével Bologna és Flores meghatározták azt az optimális helyzetet, amikor az ember még korlátlanul együttélni a meglévő természeti erőforrásokkal. A kutatók szerint a Húsvét-sziget kapacitása 2000 fő eltartására volt elegendő. A sziget lakossága 1175 körül volt ekkora, de 125 évvel később már 7000 főre növekedett. Ilyen körülmények között nem kellett hozzá sok idő, és a civilizáció összeomlott. 1225 körül a pálmafák eredeti mennyiségének már csak a fele volt meg, 1400-ra pedig semmi nem maradt belőlük. 1600-ra populáció ismét 2000 főre esett vissza. A lakosságszámokat régészeti adatok támasztják alá.

"A kezdeti viszonylag békés élet rendkívüli módon kedvezett a társadalom fejlődésének. Ha általánosítani akarunk, az egyedszám növekedése és a természeti erőforrások kizsákmányolása sok problémát okozhat még fejlett társadalmakban is" - magyarázza Bologna. Hogy ezek a problémák elkerülhetők, s hogyan, vagy sem, egyelőre igen bonyolult kérdés. A kutatás arra is irányul, hogy megállapítsa, hogyan lehetett volna megakadályozni a Húsvét-sziget civilizációjának összeomlását. "Az biztos, hogy teljesen kiirtották a legfontosabb erőforrásukat (a fákat). Ezen a ponton kénytelenek voltak változtatni az életmódjukon, és úgy tűnik, az együttműködés helyett a harcot választották. A különböző törzsek együttműködése talán megváltoztathatta volna a sziget sorsát. Ebben nehéz biztosat állítani."

Az okoktól függetlenül a modell pontosan leírja a populáció változásait. A módszert kipróbálták a 9. századi Copan maja civilizációjánál is. Az eredmények azt mutatták, hogy a populáció 60-180 év alatt 20 ezerről 5000-re esett vissza, amely egyben megfelel a történészek becsléseinek is.

A kutatók szerint a módszerrel akár az egész bolygó történetét is modellezni lehetne: "Flores professzorral együtt úgy gondoljuk, hogy a modellt - megfelelő módosításokkal - alkalmazni lehetne a Földre is. Természetesen rengeteg különbség van, de a bolygónkat is olyan elszigetelt rendszernek tekinthetjük, mint a Húsvét-szigetet. A közeljövőben erre a témára irányul kutatásunk."