Puccsal vették át a hatalmat a csehszlovák kommunisták
2008. február 25. 17:00
A kommunista történetírásban "februári fordulatként" emlegették a hatvan éve, 1948. február 25-én történteket, amikor a Csehszlovák Kommunista Párt átvette a hatalmat.
Korábban
1947 végére pattanásig feszült a belpolitikai helyzet: az ország szovjet nyomásra nem vehetett részt a Marshall-segélyről rendezett konferencián, a rossz termés miatt ellátási nehézségek léptek fel, mindennaposak voltak a koalíciós partnerek közti viták. Andrej Zsdanov, a szovjet ideológiai élet egyik irányítója 1947 szeptemberében, a Kommunista Tájékoztató Iroda (Kominform) alakuló ülésén a világ két részre szakadását fejtegetve megállapította: a munkásosztálynak minden kelet-európai államban sikerült a burzsoázia fölé kerekednie, kivéve, Csehszlovákiát.
Ezek után Gottwald nem várta meg a májusra kitűzött választásokat, dolgozni kezdett a hatalom mielőbbi megragadásán. A rendőrségnél tisztogatások kezdődtek, elbocsátották a "nem kommunista elemeket", hogy a CSKP végrehajtó eszközévé tegyék a biztonsági apparátust.
Február 20-án a kormány 12 polgári tagja lemondott, így akarva kikényszeríteni Gottwald távozását és új kabinet megalakulását. Várakozásukkal ellentétben azonban a két szociáldemokrata miniszter helyén maradt, így a kormány alkotmányjogilag működőképes maradt. A kommunisták tüntetéseket, szerveztek, felfegyverzett milicistákat küldtek az utcára, s megakadályozták, hogy a miniszterek bejussanak hivatalukba.
A szociáldemokrata pártban a kommunistákkal együttműködésre kész szárny kerekedett felül, s február 25-én a szociáldemokrata miniszterek támogatásukról biztosították Gottwaldot. Ezek után Benes elnök elfogadta a "reakciós" miniszterek lemondását, s új kabinetet nevezett ki, amelyben már a kommunisták játszották a vezető szerepet.
Az új, nevében még koalíciós kormány tisztogatásokba kezdett, végrehajtotta az államosításokat, a földosztást. A május 30-i választáson a kommunista vezetésű, gyakorlatilag vetélytárs nélkül induló Nemzeti Front elsöprő győzelmet aratott. Benes elnök megtagadta az új alaptörvény aláírását és június 7-én lemondott, utóda Klement Gottwald lett.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2022
- Lakatos Ernő, a „kiváló napi végrehajtó”
- A mozsgói Biedermann-kastély
- Tévéelnök belügyes gyakorlattal: Tömpe István
- A rivaldafényt kerülő Apró Antal
- A holokauszt soproni mártírjai
- Hét híres királygyilkosság
- Biszku Béla, a megtorlás szimbóluma
- A Duna egykori halcsodái
- Szomorú szerelem a szabadságharc idején
- 14:20
- Középkori templomrom, puskagolyók és katonák maradványai is előkerültek Visegrádnál 11:09
- Több legenda is elterjedt Ottlik Géza legismertebb művéről 09:50
- Mindvégig a trónra készítette fel gyermekét Zita királyné 09:05
- Huszonöt év telt el, mire elismerték Henri Dunant humanitárius munkásságát tegnap
- A rekordot hajszoló francia pilóták eltűnése ma is a repüléstörténet egyik legnagyobb rejtélye tegnap
- Megvakult egyik szemére a Róma előtt megtorpanó Hannibál tegnap
- A Liszt Ferenc Kamarazenekar izgalmas átiratokkal is készül a jövő évadra tegnap