Kalapács alatt a nagy szabadságlevél

2007. szeptember 27. 16:00

Kalapács alá kerül New Yorkban a Magna Charta egy ritka példánya. A 13. századi "angol alapokmány" a szabadságjogokat garantálta és korlátozta a király hatalmát.

Korábban

790 éve adták ki a Magna Chartát

Megjelent a reprint Aranybulla

Bronz lófejet vett a kínai kaszinókirály

A kulcs, ami megmenthette volna a Titanicot

Az 1297-ből származó, I. Edvárd király pecsétjével ellátott példány eladási ára a 30 millió dollárt is elérheti - közölte közleményben az árverést szervező Sotheby's aukciósház.

A Magna Chartát 1215-ben fogalmazták meg és 1297-ben emelték törvényerőre. Eredetileg az angol bárók és világi főurak, valamint Földnélküli János angol király viszályát volt hivatott rendezni. A Magna Charta nem új törvény volt, hanem I. Henrik szabadságlevelének megismétlése és kibővítése. Bevezetésből és 63 részből áll, tartalma szerint kilenc részre osztható. Szavatolja az egyházi rend, a nemesség, a bérlők és a városok jogait és kiváltságait.

Szabályozza a kereskedelmet, a vám- és pénzügyeket, a jog és az igazságszolgáltatás reformját. Rendelkezései szerint az igazságszolgáltatást senkitől nem tagadhatják meg, illetve nem lehet késleltetni; szabad embert tárgyalás nélkül nem lehet elítélni; jogszerű ítélet nélkül nem lehet letartóztatni, bebörtönözni, megfosztani birtokától, száműzni vagy más módon zaklatni. Nevezetes záró rendelkezése szerint egy 25 báróból álló bizottság a királyt erőszakkal is rászoríthatja a Magna Charta betartására.

A Magna Charta időben és tartalomban is közel áll a magyar Aranybullához, amelyet hét évvel később, 1222-ben adott ki II. András király. A szabadságlevelet János fia, III. Henrik négy alkalommal erősítette meg, majd ugyanígy tett 1297-ben I. Edvárd is. A Magna Chartát az egész angolszász világban a modern szabadságjogok alapköveként tisztelik. Később is többször hivatkoztak rá, az angol jogfejlődésben mérföldkövet jelentő 1628-as Petition of Rights és az 1679-es Habeas Corpus is hivatkozott egyes pontjaira.

Az árverésre bocsátandó dokumentum egyike a Magna Charta mintegy húsz eredeti példányának, és 1984 óta a Perot Alapítvány tulajdonában van, akik most a washingtoni Nemzeti Levéltárban állították ki.

A Magna Chartának mindössze két példánya található Nagy-Britannián kívül: az egyik az Egyesült Államokban, a másik Ausztráliában. A december 10-i árverésből befolyó összeget Ross Perot milliomos, egykori elnökjelölt egyik jótékonysági alapítványa számára utalják át.

(Múlt-kor/MTI-Panoráma)