A román Egyházügyi Hivatal Irattárának hasznosíthatósága
2007. augusztus 16. 13:49 Nagy Mihály Zoltán
A román kommunizmus történetének feldolgozása a '90-es években nagy nehézségek árán indult meg. A kutatóknak szembesülniük kellett a levéltári források hozzáférhetetlenségével, és a kutatások akadályoztatásával. A román kommunizmus bűnének feltárására létrehozott ún. Tismăneanu Bizottság tagjainak nyílt lehetősége először olyan forráskibocsátó állami intézmények irattárának, iratanyagának a feltárására, amelyek mindezidáig zárolva voltak a történésztársadalom tagjai előtt. Ennek köszönhetően indulhattak meg a kutatások a román Egyházügyi Hivatal Irattárában is.
Az egyházmegyei források nyomában
Cikkemben éppen ezért az ott felhalmozott irattípusokról (bevett egyházak, megfigyeltek, neoprotestánsok, egyházi szertartások, egyházi vezető személyekről készült jelentések, tartományi és megyei meghatalmazottak jelentései, egyház és állam együttműködése, teológiák, egyházi iskolák, szerzetesrendek felszámolása, a román állam és a Vatikán kapcsolatai, stb.) szeretnék rövid ismertetést tartani. Ugyancsak érintem ezen források hasznosíthatóságát és ismertetem a forrásközlés során felmerülő fordítási problémákat is. Kitérek a román kommunizmus egyházpolitikai sajátosságainak ismertetésére, valamint megkísérlek egy rövid mérleget készíteni arról, hogy a Vatikánban a 60'-as években meghirdetett Ostpolitik milyen eredményeket hozott a Szentszék és a román állam viszonylatában, ill. a romániai katolikus egyház belső működésére, státusára vonatkozólag.Az Egyházügyi Hivatal Irattárában felhalmozott iratok feldolgozása új távlatokat nyithatnak a romániai magyar egyháztörténet-íráson belül. Ennek hasznosítása még jócskán várat magára, de jelentőségét akkor mérhetjük fel igazán, ha röviden kitérünk azon egyháztörténeti munkák elemzésére, amelyek 1990 után láttak napvilágot, és kutatásuk tárgyaként a magyar anyanyelvű négy romániai püspökséget választották. Módszertanilag vizsgálva ezeket az írásokat, kézenfekvő az a megállapítás, hogy ezek a munkák személyközpontúak.
Az erdélyi egyházmegye püspökének, Márton Áron életművét, a szatmári egyházmegye vértanú püspökének, Scheffler János pályáját, vagy a szatmári egyházmegye egykori ordináriusának, Pakocs Károly életútját feldolgozó könyvek magáról a személyről szólnak; ezen a prizmán keresztül kapunk betekintést az adott egyházmegyék belügyeibe, az állam és az egyház kapcsolatrendszerébe, és óhatatlanul egy szenvedéstörténet rajzolódik ki előttünk. Ebből a megközelítésből következik az állam és az egyház viszonyrendszerének az átértelmezése, amely leszűkül a kisebbség és az állam, vagyis a romániai magyar közösség és a román állam viszonyának ismertetésére. A Vatikán és Bukarest közötti diplomáciai kapcsolatok és a két fél által közösen elfogatott egyezmények tanulmányozása valójában ennek az ellenkezőjét támasztják alá.
Ezek a munkák területileg is behatároltak, hiszen elsősorban az erdélyi és a szatmári egyházmegye életébe nyerünk betekintést, a nagy múltú temesvári és a nagyváradi egyházmegye története a háttérbe szorul, holott a négy püspökség működése elválaszthatatlan egymástól. Miközben a személyek szinte már érinthetetlenné válnak (ehhez hozzájárul az a tényező is, hogy Márton Áron és Scheffler János esetében elindult a szentté avatási eljárás), addig az egyház társadalmi szerepvállalása, az egyház felügyelete alatt működő, egész egyházmegyékre kiterjedő, vagy éppen a plébániai közösségek szintjén létrehozott egyházi szervezetek tevékenysége továbbra is fehér foltok maradnak. Azt azonban el kell ismerni, hogy ezek a könyvek, a fentebb felsorolt hiányosságok ellenére, jó alapot jelentenek a további egyháztörténeti kutatásokban.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

16. Reformáció és katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Színlelt emberrablás mentette meg Luther életét a birodalmi átok kimondása után
- A leves, amely megállított egy háborút
- Saját pénzén, pápai elismerés nélkül alapította meg egyetemét Pázmány Péter
- A kapitalizmus fejlődéséhez is hozzájárultak Kálvin János tanai
- Luther Mártont majdnem agyonütötte egy villám, megfogadta, ha túléli, szerzetesnek áll
- Eleinte nem akart egyházszakadást, később már Antikrisztusnak nevezte a pápát Luther
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
- Csak híveket akartak toborozni az egyházak a boszorkányüldözéssel?
- Fény derült az angol partoknál talált „rejtélyes roncs” eredetére 15:05
- A világtörténelem egyik legnagyobb titka rejtőzik a Szent Grálban 14:23
- Luxusmárka adományából vásárolt impresszionista festményt Franciaország 13:20
- Bár több hiba is fellépett, végül túlélte utazását az első főemlős a világűrben 09:50
- Generációkat varázsolt el Róbert Gida édesapja, A. A. Milne 08:20
- Majd' négy évtizedet kellett várniuk az igazságra a véres vasárnap áldozatainak tegnap
- Film készült Batthyány-Strattmann László életéről és munkásságáról tegnap
- Római kori Herkules-szobor került elő egy építkezésen tegnap