A vörösterror 133 napja

A román Egyházügyi Hivatal Irattárának hasznosíthatósága

2007. augusztus 16. 13:49 Nagy Mihály Zoltán

A román kommunizmus történetének feldolgozása a '90-es években nagy nehézségek árán indult meg. A kutatóknak szembesülniük kellett a levéltári források hozzáférhetetlenségével, és a kutatások akadályoztatásával. A román kommunizmus bűnének feltárására létrehozott ún. Tismăneanu Bizottság tagjainak nyílt lehetősége először olyan forráskibocsátó állami intézmények irattárának, iratanyagának a feltárására, amelyek mindezidáig zárolva voltak a történésztársadalom tagjai előtt. Ennek köszönhetően indulhattak meg a kutatások a román Egyházügyi Hivatal Irattárában is.

Az egyházmegyei források nyomában

Cikkemben éppen ezért az ott felhalmozott irattípusokról (bevett egyházak, megfigyeltek, neoprotestánsok, egyházi szertartások, egyházi vezető személyekről készült jelentések, tartományi és megyei meghatalmazottak jelentései, egyház és állam együttműködése, teológiák, egyházi iskolák, szerzetesrendek felszámolása, a román állam és a Vatikán kapcsolatai, stb.) szeretnék rövid ismertetést tartani. Ugyancsak érintem ezen források hasznosíthatóságát és ismertetem a forrásközlés során felmerülő fordítási problémákat is. Kitérek a román kommunizmus egyházpolitikai sajátosságainak ismertetésére, valamint megkísérlek egy rövid mérleget készíteni arról, hogy a Vatikánban a 60'-as években meghirdetett Ostpolitik milyen eredményeket hozott a Szentszék és a román állam viszonylatában, ill. a romániai katolikus egyház belső működésére, státusára vonatkozólag.

Az Egyházügyi Hivatal Irattárában felhalmozott iratok feldolgozása új távlatokat nyithatnak a romániai magyar egyháztörténet-íráson belül. Ennek hasznosítása még jócskán várat magára, de jelentőségét akkor mérhetjük fel igazán, ha röviden kitérünk azon egyháztörténeti munkák elemzésére, amelyek 1990 után láttak napvilágot, és kutatásuk tárgyaként a magyar anyanyelvű négy romániai püspökséget választották. Módszertanilag vizsgálva ezeket az írásokat, kézenfekvő az a megállapítás, hogy ezek a munkák személyközpontúak.

Az erdélyi egyházmegye püspökének, Márton Áron életművét, a szatmári egyházmegye vértanú püspökének, Scheffler János pályáját, vagy a szatmári egyházmegye egykori ordináriusának, Pakocs Károly életútját feldolgozó könyvek magáról a személyről szólnak; ezen a prizmán keresztül kapunk betekintést az adott egyházmegyék belügyeibe, az állam és az egyház kapcsolatrendszerébe, és óhatatlanul egy szenvedéstörténet rajzolódik ki előttünk. Ebből a megközelítésből következik az állam és az egyház viszonyrendszerének az átértelmezése, amely leszűkül a kisebbség és az állam, vagyis a romániai magyar közösség és a román állam viszonyának ismertetésére. A Vatikán és Bukarest közötti diplomáciai kapcsolatok és a két fél által közösen elfogatott egyezmények tanulmányozása valójában ennek az ellenkezőjét támasztják alá.

Ezek a munkák területileg is behatároltak, hiszen elsősorban az erdélyi és a szatmári egyházmegye életébe nyerünk betekintést, a nagy múltú temesvári és a nagyváradi egyházmegye története a háttérbe szorul, holott a négy püspökség működése elválaszthatatlan egymástól. Miközben a személyek szinte már érinthetetlenné válnak (ehhez hozzájárul az a tényező is, hogy Márton Áron és Scheffler János esetében elindult a szentté avatási eljárás), addig az egyház társadalmi szerepvállalása, az egyház felügyelete alatt működő, egész egyházmegyékre kiterjedő, vagy éppen a plébániai közösségek szintjén létrehozott egyházi szervezetek tevékenysége továbbra is fehér foltok maradnak. Azt azonban el kell ismerni, hogy ezek a könyvek, a fentebb felsorolt hiányosságok ellenére, jó alapot jelentenek a további egyháztörténeti kutatásokban.
2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!