A vörösterror 133 napja

A román Egyházügyi Hivatal Irattárának hasznosíthatósága

2007. augusztus 16. 13:49 Nagy Mihály Zoltán

Egyházügyi Hivatal Romániában

Mielőtt rátérnénk a romániai Egyházügyi Hivatal irattárában található források ismertetésére, szükségesnek tartom bemutatni az intézmény megalakításának körülményeit, felvázolni annak szervezeti felépítését.

A kommunista pártok hatalmának kiépülése a közép-kelet-európai térségben magával hozta az pártállami ellenőrzéstől mentes szervezetek működésének feloszlatását, vagy az állami felügyelet kiterjesztését ezek fölé. Az egyházak sem mentesültek ez alól. Romániában 1948-ban sorozatban olyan jogszabályok jelentek meg, amelyek tartalmuknál fogva korlátozták az egyházak autonómiáját, kiterjesztették az egyházakra is az állami felügyeletet. 1948 júliusában a román állam egyoldalúan felmondta a Vatikánnal megkötött konkordátumot, majd az év szeptemberében új felekezeti törvény jelent meg. Ez a jogszabály rendelkezett az Egyházügyi Hivatal (egyes esetben Felekezetek Hivatalának, vagy Vallásügyi osztálynak is fordították) felállításáról. A végrehajtási utasításban megjelölték az intézmény szervezeti felépítését, szabályozták az osztályok munkakörét.

Az Egyházügyi Hivatal szervezetileg nem a Vallásügyi Minisztériumhoz kapcsolódódott, hanem közvetlenül a Minisztertanácsnak rendelték alá. Az 1958-ban megjelent belső szabályzat értelmében az Egyházügyi Hivatal 4 igazgatóságból (1. Titkársági, Tervezési és Adminisztratív Igazgatóság; 2. Megbízottak Testületének Igazgatósága; 3. Elemző, Tájékoztató és Kiadói Igazgatóság; 4. Pénzügyi, Könyvelési és Számviteli Igazgatóság) és két hivatalból (1. Főtitkári Iroda mellett működő Ellenőrző Testület; 2. Jogi Hivatal) állt.

Számunkra az Elemző, Tájékoztató és Kiadói Igazgatóság munkája fontos, mert a kutatások során ennek az igazgatóságnak az irataiba nyertem betekintést. Az igazgatóság a következő kérdésekben készített tervezeteket, előtanulmányokat és javaslatokat:

1. a különböző törvények és állami intézkedések felekezetekre gyakorolt hatásáról;
2. a felekezetek működéséről (felekezetek működési alapszabályzatáról, körrendeletekről, a felekezeti vezetők jogköréről stb.);
3. a felekezetek alapszabályainak engedélyezéséről és megvonásának indoklásáról;
4. a vallási oktatási intézmények működéséről;
5. a vallási megnyilvánulásokról;
6. a felekezetek külföldi kapcsolattartásáról;
7. előkészítette a felekezeti vezetők és az állami szervek közötti tárgyalások;
8. a felekezetek kiadói tevékenységére vonatkozólag javaslatokat terjesztettek be;
9. statisztikák készítése és a műemlékek védelme;
10. tájékoztatók készítése a világban lezajló vallási változásokról, stb.

Az 1970-ben végrehajtott átszervezés után már csak két igazgatóság (Felekezeti Kapcsolatok és Nemzetközi Vallási Ügyek Igazgatósága és a Szervezeti, Ellenőrzési, Személyi és Oktatási Igazgatóság) és két ügyosztály (Műszaki és Gazdasági Ügyosztály és a Titkársági és Adminisztratív Ügyosztály ) működött. Ha pedig betekintünk a többé-kevésbé rendezett iratcsomókba, akkor a következő legfontosabb forrásokkal találkozunk:

- jelentések, elemzések a 14 államilag is elismert egyházról;
- beszámolók a területi megbízottaktól a különböző egyházi szertartásokról (Itt jegyzem meg, hogy ezek a beszámolók nagy segítséget nyújthatnak olyan kutatásokban, amelyek a kommunista időszak vallási szokásainak tanulmányozását tűzték ki célul);
- jelentések az egyházi vezető személyek tevékenységéről, külföldi kapcsolatairól;
- a tartományi, ill. megyei meghatalmazottak jelentései;
- beszámolók az egyház és állam együttműködéséről, a tárgyalásokat megelőző háttértanulmányok, a két fél között lezajlott tárgyalások jegyzőkönyvei, vagy csak jegyzőkönyvrészletek;
- jelentések a teológiák és az egyházi iskolák működéséről;
- statisztikák a szerzetesrendek feloszlatásáról;
- elemzések, tanulmányok a román állam és a Vatikán kapcsolatairól, a tárgyalások jegyzőkönyvei.

A jövőbeli magyar nyelvű forrásközlések során (ezek az iratok csak román nyelven keletkeztek) szembesülni kell azokkal bukatókkal és nehézségekkel, amelyekkel a kutatónak kell megbirkóznia minden idegen nyelvű forrás publikálásakor. Az intézmények megnevezése, a román pártzsargon magyarra való átültetése, a szövegek stílusának megőrzése komoly próbatételt jelentenek.

A források tanulmányozása után ki kell mondanunk azt, hogy a kezdeti időszaktól eltérően a kommunista ideológiájú román pártállami vezetés nem az egyházak felszámolására törekedett, hanem azok átalakítására. A cél egy újabb transzmissziós-szíj kialakítása volt, amely struktúrában az egyházi szervezeteket is egyfajta propaganda eszközként használták volna a tömegek irányításában. A bukaresti pártállami vezetőktől az a gondolat sem állt távol, hogy egy romániai "nemzeti" magyar katolikus egyházat hozzanak létre, ezzel számolva fel a külföldi alárendeltséget, az "idegen érdekek" befolyását.
2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!