Feloldják a sztálini tisztogatások iratanyagait

Az 1920-1950-es éveket átfogó dokumentumok a kutatók reményei szerint új fényben tüntetik fel a forradalmi és sztálinista Szovjetunió legsötétebb eseményeit, és talán ezáltal az erőltetett sztálini kollektivizálás és a mezőgazdasági szerkezetváltás ismeretlen oldala is feltárulhat, amelynek során közel 10 millióan haltak éhen.

A nagyjából kétmillió dokumentumból álló irategyüttesből az 1930-as évek végének politikai tisztogatásai is feltárulnak majd, amelynek során több százezer párttagot végeztek ki vagy küldtek a Gulágra. A levéltár információi igazán érdekesek, hiszen a legtöbb kormányzati archívum anyagait a szovjet időszakban államtitokként zárolták, egy 1992-es elnöki rendelet azonban lehetővé tette a legtöbb ilyen dokumentumgyűjtemény kutatását. Ludmilla Alexejeva emberi jogi szakértő szerint azonban alig pár évvel később magyarázat nélkül vonták vissza ezt a lehetőséget.

A történészek óvatosan fogadták a mostani bejelentést, mondván a dokumentumokat csak a tisztogatásokat áldozatainak leszármazottai tanulmányozhatják majd. Arszenij Roginszkij, az orosz Memorial emberi jogi szervezet munkatársa a The Guardian című brit lapnak elmondta, hogy üdvözlik a döntést, amely azonban szerintük egyáltalán nem szenzációs. "A levéltárak megnyitása még Borisz Jelcin alatt elkezdődött 1992-ben. A problémát az jelenti, hogy most egyedül az FSB (amely egyébként a KGB utódszervezete ) dönti el, hogy mit hoznak nyilvánosságra, és mi marad továbbra is titkosítva. A legtöbb most megnyíló dokumentum pedig a korábban rehabilitáltakra vonatkozik majd."

Szerinte az is problémát jelent, hogy az országban ma nincs olyan független történészbizottság, aki engedélyt kapna az iratok átfogó tanulmányozására. Emellett hasonló problémák nehezítik a Szovjetunió világháborús külkapcsolatainak tanulmányozását, ráadásul a levéltárban nincs katalógus, így ott igen komoly problémát jelent bármit megtalálni.

Az FSB a sajtó kérdésére megerősítette, hogy az iratanyagokat valóban csak a kivégzettek és kitelepítettek családtagjai számára tették hozzáférhetővé. Erre persze nagy az igény: a levéltár igazgatója, Vaszilij Krisztoforov szerint tavaly egy korábban megnyitott irategyüttest közel 1500-an tanulmányoztak. Az FSB egyben beszámolt arról is, hogy 1994 óta közel 60 ezer olyan dokumentumot adtak át az Egyesült Államoknak, amelyek a náci háborús bűnökre vonatkoztak. Az iratok legtöbbjét a ma is élő, Amerikában letelepedett nácik kitoloncolásakor illetve az ellenük folytatott perekben használják fel.