Sztálin ismeretlen ír áldozatai

Dr. Barry McLoughlin Bécsben dolgozó történész soha nem gondolta volna, hogy ír névre bukkan, miközben az 1930-as években szervezett sztálini tisztogatások áldozatául esett osztrákok után kutatott. Amikor azonban meglátta Patrick Breslin nevét egy moszkvai újságban, további kutatásokba kezdett, amelyek aztán fényt derítettek Sztálin három ír áldozatának tragikus sorsára.

Patrick Breslint 1928-ban Jim Larkin, ír szakszervezeti vezető választotta ki, hogy a moszkvai Nemzetközi Lenin Iskolában tanuljon, mivel az itt kapott oktatás volt az alapja, hogy valaki a világ kommunista vezetőinek elit csoportjába kerüljön. Breslint szabadszellemű gondolkodása azonban bajba sodorta, spiritualizmusát a keményvonalas kommunista tanárok nem nézték jó szemmel, és kicsapták az iskolából. Ezután újságíróként dolgozott Moszkvában, feleségül vett egy orosz nőt, akitől két gyermeke született, de a házasság felbomlott.

Nemsokára újra szerelmes lett, ezúttal egy Moszkvában élő, de Belfastból származó ír nőbe, Margaret "Daisy" McMackinbe. 1936-ban kötöttek házasságot a sztálini terror tetőpontján. Amikor Daisy terhes lett, visszament Írországba, hogy ott szülje meg gyermekét, férje hamarosan követte volna. De Patricknak előző házassága alatt fel kellett vennie a szovjet állampolgárságot, így őt nem engedték ki az országból. Soha nem láthatta gyermekét, és az ismételt kérvények miatt 1940-ben letartóztatták. Egy kazanyi táborba vitték, ahol a rettenetes körülmények miatt annyira megromlott az egészségi állapota, hogy 1942-ben meghalt.

Brian Goold-Verschoyle 1912-ben született Donegal megyében egy angol-ír nemesi családban. Iskoláit Port Royalban és Marlborough-ban végezte, és családi háttere sem a kommunizmust feltételezte. "A család kényelmes körülmények között élt, de ő és két bátyja sok szegénységet látott maga körül, és rádöbbent az igazságtalanságokra. A szomszédságukban élt Thomas Fforde nyugalmazott angol tengerészkapitány, aki kommunista volt, és valószínűleg ő ismertette meg a fiúkat a kommunista eszmékkel" - meséli David Simms, Brian unokaöccse, aki a dublini Trinity College matematikaprofesszora volt.

Brian mérnökként kezdett dolgozni Angliában, de miután meglátogatta bátyját Moszkvában, szovjet kém lett. Angliában beleszeretett Lotte Moosba, egy német zsidó menekültbe, de amikor a parancs ellenére magával vitte őt Moszkvába, összetűzésbe került szovjet kiképzőivel. Harcolni küldték a spanyol polgárháborúba, így megszakította kapcsolatát Lottéval, aki ma is Angliában él. De Brian nem engedelmeskedett, így Spanyolországban egy szovjet hajóra csalták, amely visszavitte a Szovjetunióba, ahol bebörtönözték, és 1942-ben meghalt.

Sean McAteer 1892-ben született Liverpoolban egy republikánus szemléletű ír családban. Aktívan részt vett a James Connolly vezette Ír Polgári Hadseregben, emiatt 1915-ben az Egyesült Államokba menekült, ahol szakszervezeti tevékenységért lecsukták. Később visszatért Írországba, és részt vett az ír polgárháborúban, de ismét menekülnie kellett, ezúttal a Szovjetunióba, mert egy összecsapás során megölt egy embert. Odeszában propagandistaként és angoltanárként dolgozott, Kínában pedig szovjet kém volt. 1937-ben agyonlőtték. Szovjet felesége, Tamara, és lánya, Maria, kitartásának köszönhetően az 1950-es években rehabilitálták.

Breslin nevének felbukkanásakor Shay Courtney, Barry McLoughlin barátja, felkutatta Patrick lányát Dublinban, aki engedélyt adott, hogy betekintsenek apja aktáiba a moszkvai titkos levéltárban. De Courtney megkereste Breslin másik két gyermekét is, és 1993-ban először találkozhatott egymással a három testvér. Brian és Sean történetére is Dr. McLoughlin kutatásai derítettek fényt, aki szerint a sztálinizmusnak még több ír áldozat is lehetett, akik története azonban továbbra is homályban marad. A családok számára a történet megismerése szomorúságot okozott, hiszen rokonaik elképzelhetetlen magányban, távol az otthonuktól és a szeretteiktől, váltak a sztálini terror áldozataivá.