Előadás- és leckepénz vált a tandíj alapjává
2007. április 20. 09:30
A tandíj bevezetése óta szolgált már a tanárok közötti verseny élénkítésére, de tanári fizetéskiegészítésre is. Abban azonban soha nem volt kétség, hogy a tandíj szociális igazságot fejez ki.
Korábban
Magyarországon - II. József nevezetes tollvonásával visszavont intézkedését nem számítva - 1850-ben, a Leo Thun-féle oktatásügyi szabályozás keretében rendelettel vezették be a tandíjat. A hallgatók ettől fogva érdeklődésüknek megfelelően és tetszőleges sorrendben vehették fel az egyes tantárgyakat, s az előadáspénzt forintban minden előadás után be kellett fizetni.
A tandíj a Horthy-korszakban félévenként 102 pengő volt, ehhez járultak azonban a különböző mellékdíjak, amelyek összege a tandíjakét 70-75 százalékkal, egyes karokon több mint 100 százalékkal meghaladta. A tandíjmentesség és a tandíjkedvezmény rendszerén változtató progresszív tandíjrendszer bevezetésére anyagi feltételek hiányában nem került sor az 1941/42. tanévig.
A tanulmányi eredmény és a szociális helyzet alapján kialakított négyfokozatú tandíjkedvezmény 1945 után is megállta a helyét. Az államszocialista korszak pedig a közepesnél jobb tanulóknak gyakorlatilag ingyenes alapképzést tartott fenn.
A rendszerváltás után felgyorsultak a változások. A tandíj javaslatot beterjesztő Mádl Ferenc miniszter az Országgyűlés 1993. június 7-i ülésén tartott expozéjában elmondta: "A tandíj a hallgató hozzájárulása saját képzésének költségeihez. Amellett, hogy ez a felsőoktatás jelentős forrása lehet, egyben meghatározó struktúraalakító és hatékonyságbefolyásoló tényező is lesz. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a felsőoktatásért mint szolgáltatásért fizető hallgató kereslete befolyásolni képes az intézmények kínálatát, de a minőséget is." A miniszter szerint a tandíj bevezetése a hallgatót is fokozottabb teljesítményre ösztönzi, a tandíj továbbá "szociális igazságot fejez ki, a tehetősek fizetnek, a szociális helyzetbeli egyenlőtlenségeket pedig nem általános ingyenességgel, hanem jól működő hallgatói támogatási rendszerrel kezeljük".
Az azóta történtekről részletesen olvashat Ladányi Andor történész írásában, amely a tandíj több mint másfél évszázados hazai történetét tekintette át a Magyar Narancs legutóbbi számában. A történész véleménye szerint a politikai érdekek megakadályozták a tandíj ügyének racionális rendezését. A tandíj összegének megállapításakor pedig kívánatosnak tartaná a tanulmányi eredmények és az egyes szakterületek tényleges képzési költségeinek alapul vételét.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
JFK
- Nem győzte meg a kétkedőket a Kennedy-gyilkosság hivatalos magyarázata
- Számtalan kérdés maradt nyitva Kennedy elnök halála kapcsán
- A Kennedy-fivér, akiben családja a legkevesebb politikai tehetséget látta, mégis a szenátusig jutott
- Mi történt John Fitzgerald Kennedy amerikai elnök agyával?
- Hová vezetnek a Kennedy-gyilkosság máig elvarratlan szálai?
- Összeesküvés-elméletek sokasága kering ma is a Kennedy-gyilkossággal kapcsolatban
- Politikai karrierjébe került Kennedy elnök apjának a náci Németországgal való szimpatizálása
- Valóban egy magányos merénylő végzett Robert Kennedyvel?
- Amerika jövőbeli elnöke testközelből figyelte az új világrend felépülését 1945 nyarán
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit 09:50
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket 09:05
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én tegnap
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József tegnap
- Brit technológiára is szükség volt a Magyar Televízió adásainak elindításához tegnap