2021. nyár: Végzetes asszonyok
ITT támogathatsz bennünket

Történészek értékelték az 1956-os emlékévet

2007. február 16. 11:00

Az 1956-os forradalom emlékévének eseményeit értékelték történészek a Politikatörténeti Intézet kétnapos konferenciáján.

A konferencia célja, hogy az évforduló kapcsán áttekintse és értékelje a történettudomány tavalyi évi teljesítményét - olvasható a közleményben.

Földes György, a Politikatörténeti Intézet főigazgatója kiemelte: a XX. század számos politikai fordulata a történettudomány munkáját is jelentősen befolyásolta, hiszen a mindenkori elitek rendre legitimációs igénnyel, `megrendelőként` léptek fel vele szemben.

Hozzátette: ahhoz, hogy a történettudomány megszabadulhasson attól a veszélytől, hogy a valódi vita helyét önigazoló monológok foglalják el, két kérdésben szakmai konszenzust kell elérni. Egyrészt abban, hogy a felkelés az egész nemzet 1956-ja volt, másrészt pedig abban, hogy az események a világfolyamatokba ágyazottan nyerik el valós kontextusukat - olvasható a közleményben.

Forrás: EPA
Borhi László, az MTA Történettudományi Intézetének főmunkatársa előadásában a forradalom nemzetközi vonatkozásairól szólva hangsúlyozta: bár az évforduló kapcsán több szó esett az amerikaiak szerepéről, ő a legizgalmasabb kérdésnek továbbra is a szovjet politika október 30-áról 31-ére bekövetkező változását tartja.

Vida István egyetemi tanár a forradalom kezdeti szakaszában kiemelkedő szerepet játszó diákságról megjelent tudományos irodalmat tekintette át. Megállapította, hogy bár egyre jelentősebb a tényfeltáró, dokumentáló munka, a diákság részvételének motívumainak, ideológiájának, céljainak elemző bemutatásával a történelemtudomány még adós maradt.

Eörsi László történész a felkelők szerepének megítélése kapcsán arra mutatott rá, hogy a felkelők meghatározó csoportjait a munkások, ipari tanulók tették ki, de részt vettek a harcokban börtönökből szabadult lumpen elemek is. Ez azonban alapjaiban nem cáfolja, csak árnyalja a "forradalom tisztaságának" mítoszát, mint ahogy a felkelő csoportok tevékenységére nem volt jellemző a "bosszúállás", önbíráskodás sem - tette hozzá.

Tóth Eszter Zsófia, a Politikatörténeti Intézet munkatársa a naplók, memoárok és visszaemlékezések termését áttekintve abban jelölte meg az évforduló egyik jelentős eredményét, hogy középpontba kerültek a hétköznapi történetek: az évforduló "slágere" két, akkor tízes éveinek elején járó fiú naplója lett - olvasható a közleményben.

A konferencián a nemzetközi kitekintések keretében elemezték az évforduló orosz, német, angolszász, francia, spanyol és olasz tudományos és közéleti "visszhangja" mellett a román, a cseh és a szlovák értékeléseket is. Csütörtökön a konferencia 1956 és a mai magyar közgondolkodás kérdéseinek megvitatásával folytatódott.

(Múlt-kor/MTI)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. nyár: Végzetes asszonyok
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár