Történészek értékelték az 1956-os emlékévet
2007. február 16. 11:00
Az 1956-os forradalom emlékévének eseményeit értékelték történészek a Politikatörténeti Intézet kétnapos konferenciáján.
Korábban
Földes György, a Politikatörténeti Intézet főigazgatója kiemelte: a XX. század számos politikai fordulata a történettudomány munkáját is jelentősen befolyásolta, hiszen a mindenkori elitek rendre legitimációs igénnyel, `megrendelőként` léptek fel vele szemben.
Hozzátette: ahhoz, hogy a történettudomány megszabadulhasson attól a veszélytől, hogy a valódi vita helyét önigazoló monológok foglalják el, két kérdésben szakmai konszenzust kell elérni. Egyrészt abban, hogy a felkelés az egész nemzet 1956-ja volt, másrészt pedig abban, hogy az események a világfolyamatokba ágyazottan nyerik el valós kontextusukat - olvasható a közleményben.
Vida István egyetemi tanár a forradalom kezdeti szakaszában kiemelkedő szerepet játszó diákságról megjelent tudományos irodalmat tekintette át. Megállapította, hogy bár egyre jelentősebb a tényfeltáró, dokumentáló munka, a diákság részvételének motívumainak, ideológiájának, céljainak elemző bemutatásával a történelemtudomány még adós maradt.
Eörsi László történész a felkelők szerepének megítélése kapcsán arra mutatott rá, hogy a felkelők meghatározó csoportjait a munkások, ipari tanulók tették ki, de részt vettek a harcokban börtönökből szabadult lumpen elemek is. Ez azonban alapjaiban nem cáfolja, csak árnyalja a "forradalom tisztaságának" mítoszát, mint ahogy a felkelő csoportok tevékenységére nem volt jellemző a "bosszúállás", önbíráskodás sem - tette hozzá.
Tóth Eszter Zsófia, a Politikatörténeti Intézet munkatársa a naplók, memoárok és visszaemlékezések termését áttekintve abban jelölte meg az évforduló egyik jelentős eredményét, hogy középpontba kerültek a hétköznapi történetek: az évforduló "slágere" két, akkor tízes éveinek elején járó fiú naplója lett - olvasható a közleményben.
A konferencián a nemzetközi kitekintések keretében elemezték az évforduló orosz, német, angolszász, francia, spanyol és olasz tudományos és közéleti "visszhangja" mellett a román, a cseh és a szlovák értékeléseket is. Csütörtökön a konferencia 1956 és a mai magyar közgondolkodás kérdéseinek megvitatásával folytatódott.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
régészet
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait
- Hosszú várfogság után vált a magyar régészet atyjává Rómer Flóris
- A trójai háború által ihletett lelet került a felszínre Pompejiben
- Végigkísérte az emberiség történelmét a trepanáció gyakorlata
- Kulturális központtá alakítják át a felújított gyalui várkastélyt
- Visszaadnák a Mikó-vár történelmi arculatát
- Bátran harcolt hazája szabadságáért Rómer Flóris, a magyar régészet úttörője
- Így buktak el az iráni sivatag ősi városai
- Megtalálták II. Ramszesz fáraó szobrát
- Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner 15:05
- Első felesége halála után teljesedett ki igazán Rettegett Iván paranoijája 14:20
- Egressy Béni mellett a Fiumei úti sírkert megnyitásárról is megemlékeztek 13:20
- Európai nagyhatalom vált Magyarországból III. Béla uralkodása alatt 09:50
- Ma sem tudjuk biztosan, hogyan halt meg Shakespeare 08:20
- Szórakozásnak tekintette a hangversenyt a szigorú nevelésben részesült Menuhin tegnap
- Még a japánok csodálatát is elnyerte az amerikai Hellcat tegnap
- Saját ifjúságának történetét íratta át a Spanyolországot egyesítő Izabella tegnap