25 éve vezették be a hadiállapotot Lengyelországban

Sztrájkkal a hadiállapot ellen

A lépést hosszas belpolitikai küzdelem előzte meg a pártállam és az 1980-ban közel tízmilliósra becsült Szolidaritás független szakszervezeti tömörülés között. Az eseményeket természetesen élénk figyelemmel kísérte a brezsnyevi Szovjetunió és az Egyesült Államok is.

Még folytak a megbeszélések: Walesa és Jaruzelski 1981. márciusában

Lengyelországban 1981 januárjától rohamosan romlott az élelmiszerellátás, az emberek híján voltak az alapvető árucikkeknek is. Az üzletek előtt kígyózó hosszú sorok miatt egyre nőtt a frusztráció, a fennálló politikai rendszerrel szembeni ellenérzés. A 36 éve regnáló LEMP nehéz helyzetbe került a Szolidaritás egyre növekvő népszerűsége miatt (a párt tagságának közel negyede - nem az apparátus - belépett a szakszervezetbe), és azt is be kellett látnia, hogy a Lech Walesa által vezetett Szolidaritást nem tudják beolvasztani a szocialista rezsimbe.

A Szolidaritás kis hatókörű helyi sztrájkok révén igyekezett demonstrálni erejét és tárgyalásra kényszeríteni a kormányt, de előfordultak nagyobb régiókra is kiterjedő munkabeszüntetések is. A párt csak két bázisra támaszkodhatott: egyedül a belbiztonsági erők és a hadsereg bizonyultak immunisnak a szakszervezet reformtörekvései ellen.

Döntöttek a beavatkozásról

A hadsereg növekvő befolyását jelezte, hogy a LEMP Központi Bizottságának 1981. február 9-i ülésén Wojciech Jaruzelski tábornokot, nemzetvédelmi minisztert javasolták miniszterelnökké, akit a Szejm két nappal később meg is választott. A párton belül középutasnak számító Jaruzelskire nehéz feladat várt: felül kellett kerekednie a radikális balszárnyon, miközben a lengyel válság megoldását sürgető szovjet pártvezetéssel is jó kapcsolatot kellett kialakítania. A Kreml aggodalmait a márciusban egy lengyelországi hadgyakorlatra érkező Kulikov marsall tolmácsolta, aki a Szolidaritással való mielőbbi leszámolást és a hadiállapot gyors bevezetését sürgette.

Az egyébként meghosszabbított hadgyakorlat miatt az országban állomásozó szovjet csapatok még érzékenyebbé tették a helyzetet. Március 19-én katonai erő bevetésével rekesztették be Bydgoszczban a Nemzeti Tanács ülését, amelyen a Szolidaritás képviselői is ott voltak, többeket súlyosan bántalmaztak. Tiltakozásul 27-én négyórás figyelmeztető sztrájkot tartottak, 31-re általános sztrájkot hirdettek meg, demonstrálva a Szolidaritás erejét. A pártvezetés 27-én már a belpolitikai válság erőszakos megoldásáról tárgyalt, s elfogadták A hadiállapot bevezetésének vezérelvei című dokumentumot is.

1. Sztrájkkal a hadiállapot ellen
2. Lengyelország egyetlen koncentrációs táborrá vált