Levélben védte az 56-os forradalmat az angol írónő

Az írónő 1956-ban

Ebben felszólította saját kormányát a szuezi beavatkozás beszüntetésére, és arra kérte a szovjet kollégákat, hogy ők is hasonlóképpen tiltakozzanak kormányuknál "a magyar nép megsemmisítésére irányuló akciója" ellen.

Az 1919-ben Iránban született és Rhodéziában felnőtt írónő mindvégig az elnyomott népek és nemzetiségek szószólójaként lépett fel. 1949 óta élt Londonban, regényeit, rövid történeteit realisztikus stílusban írta, éles társadalombírálattal, illetve a kolonialista, rasszista megnyilvánulások elítélésével összekötve. Már első regényciklusa, a "The children of violence" (Az erőszak gyermekei) is ezt a felfogást tükrözte.

Az írónő már fiatalon elkötelezte magát a Kommunista Pártnak, s természetesen őszinte, baráti érzelmeket táplált a szovjet kommunisták, a szovjet nép iránt. Lelkes propagálója volt a brit-szovjet kapcsolatok megjavításának is. A magyar szabadságharc 1956-os szovjet eltiprása viszont, számos nyugati kommunista értelmiségihez hasonlóan, őbenne is súlyos politikai-érzelmi törést okozott. A szovjet beavatkozás hatására kilépett a kommunista pártból.

Levelének természetesen Moszkvában nem volt foganatja. Polevoj azonban lefordította azt, és 1957. február 6-án elküldte az SZKP Központi Bizottságának. A levél szövegét csak közel negyven évvel később, az Isztrocseszkij Arhív 1995. évi első számából ismerhette meg az orosz közvélemény.

(Múlt-kor/MTI)