Szlovák bérgyilkos szolgálta a miniszterelnöki hivatalt 1848-ban

A szlovák nemzeti mozgalom letörésére ajánlkoztak

Az 1848-1849-es magyarországi forradalom és szabadságharc egyik legszomorúbb jelensége volt az országban élõ nemzetiségek között kialakult polgárháború.

A legismertebb és legjelentősebb fegyveres megmozdulások a Jellasics bán által vezetett délszláv, valamint az erdélyi román nemzeti mozgalmakhoz köthetők. Ezzel szemben a szlovák nemzeti politikusok (Ludovít Stúr, Michal Miloslav Hodza és Jozef Miloslav Hurban) nem tudtak akkora tömeget megmozgatni, a szlovák lakosság ugyanis többnyire megelégedett az áprilisi törvények eredményeivel, illetve a Batthyány-kormány felső-magyarországi intézkedéseivel, amelyben ingyenesen jutottak vetőmaghoz az előző évben éhínség sújtotta megyék.

Stur és Hurban - ismerje meg a szlovák-magyar távolság forrásait!

A Batthyány-kormány ezért nem mozgósított komolyabb erőket a szeptemberben kezdődött szlovák felkelés leverésére, hanem ezt rábízták a helybeli nemzetőrökre, a szlovák politikusokat pedig egyszerű császárpárti agitátoroknak, lázítóknak tekintették. Legfőképpen pedig Hurbant, a Nyitra megyei evangélikus lelkészt, aki a felkelés vezetésének katonai részét vállalta el.

1848 szeptember végén a szlovák származású fiatal újságíró, Mácsay Mihály a következő levelet küldte a miniszterelnöknek: "Hazánk tótajkú lakosait saját nemzetünk ellenébe lázító Hurban működései percenként iszonyúbbak kezdvén lenni, elhatározám magam arra, miszerint megnevezett lázítót vagy élve az igazság szigorúságának átadjam, vagy pedig, - ha elfogatása nem sikerülne, - őt szennyes életétől megfosszam". Ehhez pedig azt kéri, hogy a kormány fedezze a költségeit, és adjon mellé megfelelő katonai erőt.

Mácsay tehát politikai bérgyilkosnak ajánlkozott fel, amit a miniszterelnöki hivatal el is fogadott - hiszen Hurbant nem politikusnak, hanem egyszerű, hazaárulásban vétkes bűnözőnek tekintették - és Jeszenák János bárót kérte meg, hogy adjon megfelelő katonai erőt a feladat teljesítésére. Jeszenák azonban visszautasította ezt, mondván, hogy nem tudja garantálni a bérgyilkos testi épségét a Hurban által vezetett egység ellen irányuló hadműveletek alatt.

Mácsay terve a szabadságharc folyamán később sem sikerült, Jozef Miloslav Hurban 1888-ban bekövetkezett haláláig a szlovák nemzeti mozgalom egyik meghatározó vezető alakja volt.

(Forrás: Steier Lajos: A tót nemzetiségi kérdés 1848-49-ben. Kiadta és magyarázatokkal ellátta Steier Lajos. II. Okmánytár. Budapest, 1937. 115-116.)

1. A szlovák nemzeti mozgalom letörésére ajánlkoztak
2. A szlovákok aradi vértanúi