Japán békeszerződést köt 48 állammal
2004. szeptember 13. 12:06
A békeszerződés valójában különbéke volt, amelyet aláírt az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország, de nem írta alá például a Szovjetunió, Kína, India. Ezzel a békekötés is részévé vált a hidegháborús szembenállásnak. Az amerikaiak tervezetét valamennyi állam kifogásolta, de az USA csak a britekkel kötött kompromisszumot, akik (Hong-Kong miatt) Kína részvételéhez ragaszkodtak, míg az amerikaiak Tajvanéhoz. Végül egyik Kínát sem hívták meg San Franciscóba. A Szovjetunió azt követelte, hogy számolják fel az amerikai támaszpontokat, ezt India is támogatta. A délkelet-ázsiai országok többsége nem volt hajlandó lemondani a jóvátételről. Ezzel a békekötés is a hidegháborús szembenállás részévé vált, taktikailag a koreai háború szempontjából volt jelentősége. A szerződés elismerte Japán teljes szuverenitását, és 90 napon belül kivonták a megszálló csapatokat. Japán lemondott néhány vitatott területről (Tajvan, Kuril-szigetek, Dél-Szahalin) és elismerte Korea függetlenségét, de hozzájárult ahhoz, hogy Okinava és több déli sziget amerikai kormányzás alatt maradjon. Az ugyanakkor aláírt biztonsági szerződés alapján Japán támaszpontot biztosított az amerikai hadsereg számára, s kártérítést fizetett 12 ázsiai államnak. Ezután India és Tajvan is vállalta a békekötést. A szerződő felek elismerték Japán jogát az egyéni, illetve kollektív önvédelemre. A békeszerződéssel Japán kikerült a gazdasági, majd politikai elszigeteltségből, bár számos kérdés nyitva maradt (további békeszerződések, területi kérdések, jóvátétel, amerikai támaszpontok). Japán korábbi nagyhatalmi törekvései elsősorban Kína és Korea ellen irányultak - ezekkel a megállapodás nem foglalkozott. A békeszerződés 1952. április 28-án lépett életbe, s Japán hét év után visszanyerte önálló államiságát. Ezután jelentős amerikai hiteleket kapott és az USA katonai jelenléte szükségtelenné tette a japán fegyverkezést: ez lett a japán csoda egyik háttere.

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
Az első 500 előfizetőnek.

Szovjetunió
- A nemzetközi tudományos együttműködés sarokköve volt a szűkös forrásokból üzemelő Mir űrállomás
- Sztálin kritizálásáért ítélték el először a hatóságok Szolzsenyicint
- Amikor a szovjetek pályára állították a Nap első mesterséges bolygóját
- Kilenc elterjedt mítosz a Barbarossa-hadműveletről
- Vodkának álcázott Coca-Colával verte át a szovjet hatóságokat Zsukov marsall
- Hogyan szorította ki Sztálin a hatalomból Trockijt?
- A nap, amikor ellentámadásba lendült a szovjet gőzhenger
- Miért készítettek a szovjetek maja kártyákat?
- Hazafiak vagy hazaárulók? Vlaszov tábornok és az Orosz Felszabadító Hadsereg története
- Nem hagyta a világ, hogy az agg Tolsztoj élete végén elvonuljon tőle 17:29
- Különleges, ritka fotók Freddie Mercuryról néhány hónappal a halála előtt 14:56
- Meghalt az egyik leghíresebb 20. századi fotó csókolózó tengerészgyalogosa 13:55
- A nemzetközi tudományos együttműködés sarokköve volt a szűkös forrásokból üzemelő Mir űrállomás 13:11
- Férfiak kezébe nem kerülhetett a Brit Birodalom elátkozott gyémántja 12:22
- Luther bolondnak nevezte Kopernikuszt, a geocentrikus világkép sírásóját 11:31
- Egyedülálló inka sírhelyet tártak fel Peruban 10:46
- Feltárul a Caesar-gyilkosság helyszíne Rómában 10:08

Horthy
- A revízió reménye miatt rúgta fel Horthy a Jugoszláviával kötött örök barátsági szerződést
- Ferenc József jobbkeze, flottaparancsnok és kormányzó, majd egy letűnt korszak jelképe – ki volt valójában Horthy Miklós?
- A levakart Horthy, a magányos Tito és a füstölő kályha – országházi kulisszatitkok 1946-1947-ből