Feltárulhat Zrínyi Miklós lerombolt erőssége
2006. augusztus 28. 13:15
A történeti szakirodalomban korábban évszázados vita alakult ki a Zrínyi-Újvár feltételezett helyével kapcsolatban. Idén nyáron kutatócsoport próbálta meg az egykori erődítést lokalizálni őrtilosi Szent Mihály-hegyen. Az eredményekről Négyesi Lajos őrnagy (ZMNE) tájékoztatta a Múlt-kort.
Korábban
A vár nagy jelentőséggel bír a Zrínyi életműben, hiszen ez az egyetlen épített objektum, ami a költő és hadtudós művei közül a mai Magyarország területén áll. A pontos helyével kapcsolatban csaknem egy évszázados vita alakult ki a történeti szakirodalomban, mivel az 1664-es ostrom után a törökök a várat teljesen lerombolták és az később sem épült újjá. Amikor az utókor figyelme ismét a vár felé irányult, annak maradványai már nem voltak beazonosíthatók. Az előrelépést egy hadmérnöki vázlat hozta meg, mely Esterházy Pál hagyatékából került elő. Ennek alapján Hrenkó Pál térképtörténész beazonosította a vár feltételezett helyét, ahol Vándor László helyszíni kutatásai során késő-középkori cserepeket talált. Ezzel a kérdés nyugvópontra jutott. Bár voltak akik továbbra is vitatták a vár lokalizálását, a közvélemény elfogadta az említett kutatók megállapítását.
![]() |
A várárok keleti oldala - Nézze meg a leleteket galériánkban! |
Ennek eredményeként elkészült egy régészeti kutatóárok melyben sikerült megtalálni egy korabeli árok nyomát. A talajfúrások tisztázták a rombolás mértékét és az újkori bolygatások nyomait is. Fémkereső műszerrel vizsgálták át a vár árkának keleti 50 méteres szakaszát, valamint egy kb. 1500 négyzetméteres területet ahol az ostrom idején folytatott harc nyomai kerültek elő. A kutatás kézzelfogható eredménye mintegy 150 darab tárgyi lelet volt, nagyobbrészt az 1664-es ostrom idejéből. A kutatás végére sikerült bizonyítani, hogy a Szent Mihály hegy északi részén a török-korban ostrom zajlott le.
![]() |
Kartácsba kilőtt puskagolyó |
Az eredmények tovább gazdagították Magyar Hadtudományi Társaság Csata- és Hadszíntérkutató Szakosztályának tudományos munkáját. A szervezet a történeti források és topográfiai adatok alapján előbb a helyszín pontos (méteres) beazonosítását és az egykori esemény nyomainak felkutatását, majd a jelenségek rögzítését és értékelését, végül az eredmények összevetését végzi el a történeti adatokkal. Az elmúlt években több, 1849-es, első és második világháborús hadszíntér kutatását végezték el.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


tél
Múlt-kor magazin 2021
- A popzene és a politika az 1980-as és 1990-es években
- Holländer Margit lágerélményei
- Göring, az élvhajhász náci
- A középkori élet hét legkülönösebb veszélye
- A két Karátsonyi-kastély Beodrán
- A magyar könnyűzene az 1980-as években
- Az indián fogságnaplók üzenete
- Szendrey Júlia világai
- Vacsoraversenyek az 1930-as évek Budapestjén
- Sztálin érezhette magát nyeregben a szövetségesek jaltai konferenciáján 19:05
- Humorral fűszerezte beszédeit Jókai Mór a parlamentben 17:05
- Az ÁVH fogdájától az olimpiai aranyéremig jutott Grosics Gyula 15:05
- Csak 16 éven felüliek nézhették meg egyedül az első egész estés rajzfilmet 12:20
- Karddal rontott Kádár János testőreire egy részeg csinovnyik 10:40
- Új fényt vet egy kutatás a székelyek eredetére tegnap
- A valóság szépségét igyekezett tükrözni a cseh kocsmák írója, Bohumil Hrabal tegnap
- Szeretett háziállataikat is magukkal vitték hódító útjaikra a vikingek tegnap