Bulgária is megnyitja a kommunista éra levéltárait

A titkosszolgálatot, a kémelhárítást és a politikai rendőrséget is magában foglaló volt kommunista állambiztonsági szervezetet 1989-ben szüntették meg a kommunista rendszer összeomlása után. Bulgária az egyik utolsó volt kommunista állam, amely megnyitja az ügynökmúltat dokumentáló archívumokat: Németország, a Cseh Köztársaság, Lengyelország és Románia már korábban megtette ezt a lépést.

Az új törvény értelmében - amelynek az elfogadására a kommunista rendszer összeomlása után 17 évvel került sor - nyilvánosságra kerülnek az előző rendszerben titkos ügynökként dolgozó közszereplők, azaz a politikusok, magas rendű tisztviselők, bírók, egyházi személyek és újságírók adatai. A kutatók azt remélik, hogy a titkos dokumentumok információt nyújtanak a II. János Pál pápa ellen 1981-ben elkövetett merényletkísérlet hátteréről, valamint Georgi Markov, a BBC bulgáriai adásvezetője, londoni meggyilkolásának körülményeiről. A törvény azonban csupán az iratok nyilvánosságát írja elő, de nem tartalmaz szankciókat a korábbi ügynökökkel szemben.

Az eredeti törvénytervezethez képest a törvényhozók nem engedélyezték azoknak a dokumentumoknak a nyilvánosságra hozatalát, amelyek "negatívan befolyásolnák Bulgária nemzetközi kapcsolatait, illetve esetleges életveszélyt jelentenének bármely személynek".  A törvényhozók szerint a még ma is a titkosszolgálatnál dolgozók védelmét érintő módosítást "kikényszerítették", így 114-en szavaztak a módosítás mellett, 44-en ellene és egy szavazó tartózkodott. "A nyomás az Állami Titkosszolgálat részéről igen nagy volt, de a módosítás csak néhány tucat embert érint, és szükséges volt a nemzetbiztonság védelme érdekében" - nyilatkozta Nyikolaj Svinarov, a kormányzó koalíció egyik tagja.

A módosítás miatt több civil szervezet is tiltakozott. "Olyan dokumentumok maradnak titkosítottak, amelyek feltárnák a mai politikai elit valódi múltját"- mondta Georgi Lozanov, a "Tiszta hangok" elnevezésű civil kezdeményezés vezetője, aki a titkosítás teljes feloldását szorgalmazta.

A dokumentumokat még ma is a bolgár Állami Titkosszolgálat felügyeli, az egykor igen nagy hatalommal bíró állambiztonsági szolgálat és a katonai titkosszolgálat titkos ügyiratainak nagyobb része azonban hozzáférhetővé válik. A titkos dokumentumok kezelésére egy kilenctagú testületet neveztek ki, amelynek tagjait a parlament öt évre választja. A törvény Georgi Parvanov elnök aláírásával válik hatályossá, az viszont még bizonytalan, hogy az első testület mikor tudja elkezdeni a munkát.