2022. tavasz: Megbízható elvtársak
ITT támogathatsz bennünket

Újjáépülhet a francia királyok egykori otthona

2006. augusztus 17. 12:30

A francia kormányzat jeles történészekből és politikusokból álló bizottságot hozott létre, hogy elkészítsék az egykor francia királyok párizsi otthonául szolgáló, majd 1871-ben lerombolt Tuilériák palotájának rekonstrukciós terveit.

Mesébe illő építkezés Párizs szívében

A francia kormány egyik legújabb döntésében arról határozott, hogy a Louvre és a Place de la Concorde közötti területen 300 millió eurós költséggel felépítik az 1871-ben leégett palota pontos mását. A Tuilériák újjáépítésére létrehozott Nemzeti Bizottság elnöke, Alain Boumier a sajtónak elmondta, hogy azon a közkeletű véleményen szeretnének változtatni, hogy a Louvre említésére mindenkinek a múzeum jut eszébe, míg a Tuilériák esetében pedig mindössze a ma is meglévő kert, pedig az itteni palota messze túlszárnyalta a ma is állót.

Fénykorában

A Palais des Tuileries-t azaz a Tuilériák palotáját Medici Katalin építtette 1564-ben. A következő háromszáz év alatt méretei jóval túlnőtték az eredeti dimenziókat, és a palota végül szoros egységet alkotott a Louvre-ral. A tizenkilencedik század közepére így a mai üvegpiramis helye mindössze a két palota által négy oldalról határolt kert volt. Az utolsó építkezéseket és díszítéseket III. Napóleon uralkodása alatt végezték el az épületen.

Kiégve

1871. május 23-án este hétkor azonban a kommün egyik szélsőséges vezetője
, Dardelle parancsára tizenkét férfi petróleum, kátrány és terpentin használatával felgyújtotta a korábban már kifosztott épületet. A palota két napig égett, és az utolsó lángokat csak 26-án oltották el a tűzoltók. Ugyanezek a forradalmárok akkor a Louvre-t is felgyújtották, és annak is leégett egy része, ám a múzeum csodás módon megmenekült. Mivel a Tuilériák kövei érintetlenek maradtak, így más felgyújtott palotákhoz hasonlóan ezt is újjávarázsolhatták volna, ám a Harmadik Köztársaság a császárság és a korábbi királyi hatalom szimbólumát látta az épületben, így erre nem került sor. Miután az elszenesedett romok 12 évig álltak a város közepén, 1883. februárjában mai költségen nagyjából 27 millió forintért elbontották.

A modern rekonstrukciót nagyban megkönnyíti, hogy az épület 3 méter mélyen fekvő alapjai érintetlenek, és a palota tervrajzai is egytől egyig fennmaradtak. Ráadásul a III. Napóleon alatt a palota belsejét díszítő bútorok és műalkotások legtöbbje sem veszett oda a tűzben, mert azokat a fosztogatók elől gondosan kimenekítették.

A Tuilériák és a Louvre

A kezdeményezés egyik legfőbb támogatója Jacques Chirac államfő
, ám nem ő az első francia elnök, akit érdekelne ez a grandiózus elképzelés. A palotát korábban már Charles de Gaulle is szerette volna Párizs ékkövévé tenni, azonban Boumier szerint a mostani terv ettől annyiban különbözik, hogy mindez semmibe nem kerül majd a francia adófizetőknek, mivel az építkezést csak magánadományokból valósítják meg. Az államnak mindössze a földterületet kell majd rendelkezésre bocsátani, amit egy magáncég lízingelne, majd az a bérleti időszak leteltével visszaszállna az államra.

Az újjáépített palota egyes tervek szerint a Louvre ismeretlen, helyhiány miatt raktárakban heverő kincseinek szolgálhatna kiállítóhelyül, míg mások múzeumot és konferenciaközpontot terveznek az épületbe, sőt azt a francia külügyminisztérium is szívesen hasznosítaná. Boumier szerint a következő három év az adminisztratív nehézségek leküzdéséről, míg az utána következő négy pedig az építkezésről szól majd.

Bár a francia média szerint a terv kivitelezhetetlen és sosem valósul meg, az azonban bizonyos, hogy ha azt mégis sikerül véghezvinni, akkor ez lesz az elmúlt száz év egyik legnagyobb műemlékvédelmi és építészeti beruházása Párizsban.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. tavasz: Megbízható elvtársak
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár