Soha nem látott fotók az 56-os menekültekről

Maradni vagy tovább menni?

A világ azonnal reagált. Számos ország, így például Svédország vonatokat küldött a magyar határra. A menekültek minden formalitás nélkül felszállhattak a szerelvényre, hogy elutazzanak új hazájukba. Franciaország, Svájc, Németország, Belgium, Hollandia és Anglia követték a példát, utazási lehetőséget és menedéket felajánlva. Később tengeren túli államok, mint az USA, Kanada és Ausztrália is csatlakoztak a megmozduláshoz. 1957 januárjának utolsó napjaiban az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság Végrehajtó Bizottsága ülésezett Genfben, hogy koordinálja a segítségnyújtást és a menekültek áttelepítését. Míg kezdetben a harmadik országok szűrés nélkül átvették a menekülteket, később válogatni kezdtek, és csak fiatal, egészséges és tanult áttelepülni vágyókat fogadtak.

Ez a férfi a felső-ausztriai Haid táborában áll, mely a legnagyobb tábor az országban, éppen azt próbálja eldönteni, hogy kivándoroljon-e Ausztráliába vagy sem.

Ezek a menekültek egy Svájcba tartó vonatra szállnak fel, amely új befogadóországukba viszi őket.

Az Európán belülre vagy a tengeren túli országokba való továbbtelepülés sok magyar számára tartós megoldást hozott. A menekültek családtagjaikkal a salzburgi vasútállomáson várják azt a vonatot ami Svédországba viszi őket. Svédország több TBC-vel fertőzött, kórházi ellátást igénylő menekültet fogadott be, mint bármelyik ország a világon. A speciális orvosi kezelésnek és rehabilitációnak köszönhetően többségük később önellátóvá válhatott. Az ilyen jellegű humanitárius segítségnyújtás segíti az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságát abban, hogy felszámolja a menekülttáborokat.

Ez a féllábú férfi is reménykedett, hogy újrakezdheti az életét egy másik országban. Azonban a menekültekkel teli vonat nélküle indult el az állomásról.

Maradásra ítéltetett az a nyolcvan menekült is, akik a kép készítésének időpontjában már évek óta a hellbrunni táborban éltek. A hozzájuk hasonló menekültek áttelepítése csak akkor vált lehetségessé, ha magánemberek vagy civil szervezetek pénzt szereztek az áttelepülésükhöz. E csoport tagjainak nagy része öt, vagy hat alkalommal is átesett az áttelepülőket kiválogató szűréseken, de egészségi állapotuk, vagy koruk miatt elutasították őket. Vannak közöttük egészségesek is, akik tudnának dolgozni, ha lehetőségük volna olcsó bérlakásba kiköltözni. De a nyolcvan személynek több mint a fele csökkent képességű volt, akik idősek otthonában, vagy életük végéig szóló gondoskodást nyújtó intézményben igényeltek elhelyezést.

1. Egyedülálló fotók DVD-n
2. Küzdelem a biztonságos helyre érkezésért
3. Az első napok Ausztriában
4. Maradni vagy tovább menni?
5. Élet a menekülttáborban
6. Menekültek osztrák falvakban
7. A fiatalok és az idősek beilleszkedése
8. Kenyérkereset
9. Táborokból igazi otthonokba