2024. tél: Szoknyával a politikában
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Mit kíván a magyar nemzet?

2002. március 14. 13:01

Csöndesen szemerkélő eső, Pilvax-kávéház, Landerer-nyomda, Nemzeti Dal, Vasvári, 12 pont, fel Budára!

Az elõzõ napi terveknek megfelelõen reggel hat és nyolc óra között a Dohány és Síp utcák sarkán álló ház elsõ emeletén, – ahol Petõfi Sándor és felesége bérelt szobát, – maga a költõ, Jókai Mór, Vasvári Pál és Bulyovszky Gyula (1827 – 1883, ügyvéd, író, 1848/49-ben fogalmazó a Honvédelmi Minisztériumban) tanácskozik a teendõkrõl. Jókai és Bulyovszky egy proklamációt szerkeszt, mely a 12 pontot is magában foglalja. Ezután mind a négyen az Urak utcájába mennek, ahol a Libasinszky-ház földszintjén lévõ Pilvax-kávéházat – mely a nemsokára bekövetkezõ események tiszteletére kapja majd a Szabadság csarnoka nevet – bérli egy Fillinger nevû kereskedõ. Itt Jókai felolvassa a proklamációt, Petõfi pedig elszavalja március 13-án megírt versét, a Nemzeti Dalt. Nyolc óra körül a kávéházban összegyûlt 10-15 fiatal az Újvilág és Hatvani utca sarkán lévõ orvosi kar épületéhez mennek. Itt Petõfi újra elszavalja versét, Jókai pedig a proklamációt olvassa fel a medikusoknak, akik közül jó néhányan csatlakoznak hozzájuk. Az Egyetem utcán végigvonuló, 3-400 fõre duzzadt tömeghez folyamatosan csapódnak emberek, az Egyetem térre érkezve, az összegyûlt tömeg hatására jogászok és a politechnikusok berekesztik óráikat. Az itteni menetrend ugyanaz: Petõfi a versét szavalja, Jókai felolvassa a proklamációt. A hallgatók csatlakoznak a felvonulókhoz, s az immáron kb. 5000 fõs tömeg 11.30 körül érkezik a Szép és a Hatvani utcák sarkán álló Horváth-házhoz, amelyben a Landerer és Heckenast-nyomda mûködik. Petõfi, Jókai, Irinyi József (1822 – 1859, mûfordító, író, 1848-ban hosszúpályi képviselõ, titkár Kossuth pénzügyminisztériumában, 1849-ben Teleki László, párizsi követ mellett tanácsos) Degré Alajos, (1819 – 1896, író, újságíró, ügyvéd, 1848/49-ben alkapitány a 16. Károly huszárezredben) és Vidats János (1826 – 1873. 1848-ban százados a 14. „pesti csatár` honvédzászlóaljban, a híres Vidats-féle elsõ magyar gépgyár tulajdonosa és vezetõje, többször képviselõ) bemennek és Landerer Lajostól, az egyik tulajdonostól a 12 pont és a Nemzeti Dal kinyomtatását követelik. Landerer némi ellenállás, s a fiataloknak odasúgott segítõ instrukciók után beleegyezik ebbe, majd bezáratja magát a fõnöki irodába. Míg folyik a két mû folyamatos szedése és nyomtatása, a zuhogó esõben kint várakozó tömeget alkalmi szónokok buzdítják. Mikor végre elkészülnek az elsõ példányok, Petõfi a Nemzeti Dalt, Irinyi a 12 pontot olvassa fel az izgatottan várakozó tömegnek, majd a többi nyomtatványt a nép közé szórják. Dél körül a vezérszónokok feloszlatják a tömeget azzal, hogy ebéd után 15 órára gyûljenek össze a Múzeumhoz egy népgyûlésre.

Délután a múzeumnál már kb. tízezer ember gyûlik össze, ahol Vasvári és Irinyi szónokol, – a közhiedelemmel ellentétben itt nem szaval –, csak egy kisebb beszédet mond. Elhatározzák Táncsics Mihály kiszabadítását a budai vár helytartótanácsi börtönébõl, majd hatfõs bizottságot választanak ( Petõfi, Jókai, Irinyi, Vasvári, Irányi Dániel és Bulyovszky ) a Pest városi tanáccsal való tárgyalásra. A városházához igyekvõ tömeghez ekkor csatlakozik Klauzál Gábor és Nyáry Pál, hogy lecsillapítsa a radikalizálódó tömeget és átvegye a mozgalom irányítását.

A késõbb "márciusi ifjaknak" nevezett fiatalok ekkor még nem is sejtik, hogy most ragadták ki kezükbõl a vezetést a mérsékelt liberálisok vezéregyéniségei, akik ismertebbek és elfogadhatóbbak voltak a polgárok és a vezetés számára.

A városházán a két liberális politikus és a fiatalok bizottsága a tanáccsal a 12 pontról vitatkozik, melyet nagy nehezen el is fogadnak. Az egyik nyomtatott példányt aláírják és lepecsételik, majd fél öt körül megválasztják a 13 tagú Rendre Ügyelõ (Közbátorsági) Választmányt: Irinyi, Petõfi, Vasvári, a radikálisok közül, Nyáry, Klauzál és Egressy Sámuel a liberális nemesek képviseletében, s végül a liberális városi polgárságból Rottenbiller Lipót alpolgármester (õ lesz a megbízott elnök, noha az igazi vezéregyéniség Nyáry volt), Kacskovics Lajos fõjegyzõ, Staffenberger István szószóló, Molnár György gombkötõmester, Tóth Gáspár szabómester (Petõfi egyik mecénása) és Gyurkovics Máté szûcsmester.

A nép és a bizottmány tagjai a hajóhídon átmennek a budai várba, s az Úri utcában álló Helytartótanács elé terjeszti Nyáry, Klauzál és Rottenbiller a 12 pontot, ismertetik az eddigi történéseket. A bécsi forradalomtól és a majdnem húszezres kavargó sokaságtól megrémült tanács alelnöke, gróf Zichy Ferenc fél hat körül mindenbe beleegyezik: eltörlik a cenzúrát, a sajtó ellenõrzését a sajtótörvényig egy bizottság látja el, s nem vetik be a katonaságot a rend helyreállítására, amelyet ezentúl az 1500 fõre szaporítandó pesti polgárõrség fogja ellátni. Délután hat órakor kiszabadul börtönébõl Táncsics, akit feleségével együtt diadalmenetben, polgárok által önként húzott hintóban visznek a pesti Váci utcában álló „A Nádorhoz" címzett fogadóhoz, ahol a tulajdonostól ingyen szállást kap. Este kivilágítják a várost, 19 órakor a nép által már elõzetesen kívánt Bánk bán elõadását szakítja meg a Nemzeti Színházba betóduló sokaság. Eléneklik a Himnuszt, a Szózatot, s számos egyéb dalt, Egressy Gábor a Nemzeti Dal elszavalása után más verseket ad elõ. Ugyanekkor a Rendre Ügyelõ Választmány 22.30-ig a városházán ülésezik, s két határozatot szerkesztenek, melyek másnap reggel már kinyomtatva láthatóak szerte a városban (a polgárõrség bõvítése, illetve a Helytartótanácsnál elért eredmények).


Bécsben Ferdinánd császár bejelenti, hogy alkotmányt ad az örökös tartományoknak. 15.30 körül megérkezik a magyar országgyûlés küldöttsége, melyet nagy ünnepléssel fogadnak, fõleg Kossuthot veszik körül nagy tisztelettel (érdekesség, hogy a bécsi nép szószólója az az Alexander Bach, aki a neoabszolutizmus idején utált és rettegett belügyminiszter lett). Este a küldöttség vezérkara szálláshelyén, a „Frankfurt városához" címzett szállodában megfogalmazza a királyhoz küldendõ leiratot (István nádor teljhatalmú királyi helytartó legyen Magyarországon, Batthyány Lajos pedig miniszterelnök), majd elviszik azt a nádorhoz, aki elvállalja, hogy eljuttatja a magyar udvari kancelláriához.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tél: Szoknyával a politikában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár