Kivégzik Imrédy Bélát
2004. szeptember 13. 12:06
Magyarrá asszimilálódott, utóbb nemességet is szerzett német-zsidó családból származott. Budapesten született 1891. december 29-én, 1913-ban védte meg jogtudományi doktorátusát. Tanulmányainak befejezése után állami szolgálatba lépett. A világháborúból tartalékos huszárfőhadnagyként tért vissza, majd a Pénzügyminisztériumban dolgozott. 1922-ben, 37 évesen már a Magyar Nemzeti Bank igazgatóságát nyerte el. 1932. október 1-jén a Gömbös-kormány pénzügyminisztere lett. Jó gazdasági-pénzügyi szakembernek számított, mind a hazai, mind pedig a nemzetközi pénzvilágban. Népszerű intézkedésének tartották a gazda-adósságok rendezését, illetve a parasztgazdaságoknak nyújtott védelmet. Magyarország fő problémájának `a földkérdés és a zsidókérdés megoldását` tekintette.
1938. május 14-én vette át a miniszterelnöki tisztséget és néhány nappal ezután, május 29-én a parlament már elfogadta az első zsidótörvényt. Ekkor Imrédy még nem csak a szociáldemokratákkal, hanem későbbi szövetségeseivel is szemben állott: miniszterelnöksége idején tartóztatták le ismét és ítélték el felforgató tevékenységéért Szálasi Ferencet. 1938. augusztus 13-án Bledben egyezményt kötött a kisantanttal a fegyverkezési egyenjogúságról, cserébe az erőszakról való magyar lemondás ígéretéért. Bukását tulajdonképpen egyre nyíltabban megnyilvánuló belpolitikai aspirációi okozták. Ki akarta kapcsolni a parlamentet, meg akarta szüntetni a pártpluralizmust, rendkívüli felhatalmazást követelt a kormánynak, rendeleti úton szeretett volna kormányozni. Megbuktatásához Teleki, Bethlen, Keresztes-Fischer és az alkotmányvédők a házszabályok tervezett megszigorítását akarták felhasználni. 1938. november 22-én a parlamentben leszavazták a kormányfőt. Ő ennek ellenére sem mondott le, erre csak később, 1939. február 16-án került sor, amikor politikai ellenfelei olyan okmányokat produkáltak, amelyek egyik távoli felmenőjének zsidó származását igazolták. Később kilépett a kormánypártból, s megalapította saját pártját Magyar Megújulás Pártja néven. Az 1944. március 19-i német megszállás után "győzelem, vagy halál" jelszóval a végsőkig való ellenállásra buzdított és az október közepén hatalomra juttatott nyilasok egyik legfőbb támaszává vált. 1945-ben a szövetségesek fogságába került, akik kiadták és háborús bűnösként halálra ítélték, s kivégezték.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- A Kongresszus csak vonakodva adott támogatást Morse forradalmi találmányához tegnap
- Énekléssel és olvasással oldotta fel gyermekkori traumáit Őze Lajos tegnap
- Az őslakosok iránti meg nem értés okozta Magellán vesztét tegnap
- Már temetésén követelték II. János Pál szentté avatását a hívek tegnap
- Halála után évekig rebesgették Lincoln gyilkosáról, hogy még mindig életben van 2024.04.26.
- A Loire-t hozta el az Alföldre a tiszadobi Andrássy-kastély 2024.04.26.
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban 2024.04.26.
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica 2024.04.26.