Meghal Urey, Nobel-díjas amerikai kémikus

2004. szeptember 13. 12:06

Harold Clayton Urey 1917-ben a montanai egyetemen zoológusi oklevelet szerzett, majd két évvel később ugyanott kémiát tanított. 1924-től a baltimore-i Johns Hopkins, 1929-től a New York-i Columbia Egyetem tanára, 1934-től professzora volt. 1940-45 között részt vett az atombombaprogramban. 1945-0958 között a chicagói, majd a San Diego-i Kalifornia Egyetemen volt professzor. Kutatásai során kémiai kinetikával és kvantumkémiával foglalkozott. A kémiai Nobel-díjat 1934-ben kapta a nehézhidrogén felfedezéséért. Sikerült megállapítania, hogy a hidrogénnek van izotópja, s az új izotópot deutériumnak nevezte el. Később a nehézvíz előállítására is dolgozott ki módszert. Az 1940-es évek végétől geológiai, csillagászati kérdésekkel és az élet keletkezésének problémájával foglalkozott. A kaliforniai La Jolla-ban halt meg.

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Anno

• A kataklizma, ami elhozta a portugál gyarmatbirodalom végét
• Az elektromos jelzőlámpával világelső lett a forgalmi káosz legyőzésében Cleveland városa
• A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
• Bosszúvágy, pénzhiány, hatalmi intrikák: a keresztesek pusztítása Konstantinápolyban
• Patton tábornokot előbb az amerikaiak, majd a szovjetek próbálhatták meg eltenni láb alól
• Végső elkeseredésében választotta a halált az első világháború utolsó percében elesett katona