Varsity hadművelet, a háború utolsó nagy légi csatája

(Illusztráció)

A történelem legnagyobb légi hadművelete

11 essex-i és két suffolki repülőtérről indult útnak több ezer katona és pilóta 1945. március 24-én reggel 7 órakor. A brit, kanadai és amerikai erők célja az volt, hogy a Rajna folyónál fekvő, erősen védett német állások mögé juttassák a csapatokat – közvetlenül az ellenség hátába.

Ez volt a történelem legnagyobb egyidejű légideszant művelete. Bár néhány óra alatt elérték a kitűzött célokat, az ár, amit ezért fizettek, hatalmas volt: több mint ezer szövetséges katona halt meg. Néhány héttel később kihirdették a győzelmet Európában.

A siklórepülő pilóták elfeledett hőstettei

A Varsity hadművelet emléke élénken él azokban, akiknek családtagjai részt vettek benne. Barbara Forey, a 72 éves nő a devoni Dartmouthból, édesapja, Bert Bowman történetét osztotta meg.

„Kevesen tudják, hogy a helikopterek megjelenése előtt siklórepülőkkel szállították a csapatokat a harctérre. Jó érzés, hogy ez most nagyobb figyelmet kap” – mondta Forey.

Bert Bowmant nyugodt, megfontolt emberként írták le, „igazi úriemberként”, ami különösen értékes tulajdonság volt akkor, amikor Peter Davies másodpilótával együtt repült a Varsity során.

Későbbi visszaemlékezésében ezt írta: „Megdöbbenésemre az egész leszállási területet füst borította be, és egyszerűen nem tudtam megkülönböztetni semmit.”

Bowman rendkívüli hidegvérrel és ügyességgel szállt le a hatalmas Hamilcar teherszállító siklórepülővel, amelyet a németek súlyosan megrongáltak – ezért kitüntették a Distinguished Flying Medal (DFM) érdemrenddel.

A csendes hős útja Arnhemig és vissza

Bowman Észak-Londonban, Tottenham és Edmonton városrészében nőtt fel. 20 évesen, 1940-ben hívták be katonának. Két évvel később belépett a siklórepülő pilótaezredbe, ahol kemény kiképzést kapott: pilótaként, tüzérként, gyalogosként, és még túlélési tanfolyamon is részt vett. Részt vett a katasztrofális arnhemi csatában is, ahol az ezred 90%-os veszteséget szenvedett. Nyolc nappal később az elsők között evakuálták.

A háború után, 1946-ban szerelt le, és visszatért biztosítási munkájához. Forey szerint apja ritkán beszélt a háborúról, csak egy előadáshoz írt feljegyzéseiből és egy iskolai projekt során derült ki több részlet.

„Elszorul a torkom, amikor olvasok ezekről a dolgokról, és belegondolok, milyen fiatalok voltak, és min mentek keresztül” – tette hozzá.

A nagybácsi, aki sosem tért haza

Laurence Neal nagybátyja, Alfred Edward Thomas "Eddie" Annetts egyike volt annak az 1070 katonának, akik a Varsity során estek el.

„Soha nem tudtuk meg igazán, mi történt Eddie-vel, amíg nem találtunk szemtanút, aki látta a siklórepülője felrobbanását” – mondta a 79 éves Neal. A gépen 31 katona tartózkodott – senki sem élte túl. Mindannyian a németországi Reichswaldi Erdei Háborús Temetőben nyugszanak.

Eddie, az Oxfordshire-i és Buckinghamshire-i könnyűgyalogság 2. zászlóaljának katonája, mindössze 22 éves volt. A D-napon is harcolt, és részt vett az ardenneki csatában is.

Sorsdöntő véletlenek és kutatás nyomán kibontakozó történetek

Neal szerint egy régi történet szerint, miközben Essexben, a RAF Gosfield repülőterén pakolták be a gépeket, „néhány fickó rossz siklórepülőre szállt fel, és ez mentette meg az életüket.”

Miután testvére meghalt, Neal saját kutatásait is beépítve írta meg könyvet, hogy megőrizze a hősök emlékét. „Mindenki a tábornokokról ír életrajzot, de a hétköznapi harcosokról gyakran megfeledkezünk – fontos, hogy emlékezzünk rájuk.”

Másik út a Rajnán túlra: Jack Lloyd története

John Lloyd apja, Jack Lloyd, a 6. légideszantosok tagjaként vett részt a Varsity hadműveletben. A Clwyd állambeli Wrexhamből származó férfi szerint apja egyike volt azoknak a katonáknak, akik találkoztak az orosz csapatokkal Németországban.

Jack Lloyd 1933-ban lépett be a hadseregbe, hogy – fia szerint – „megszabaduljon öt nővérétől”. Végül a Cameronians (Scottish Rifles) alakulatnál szolgált.

Többször megsebesült, legutóbb srapnel találat után Brüsszelben lábadozott. Egy belga plébános levelet írt Lloyd anyjának, Jennynek, hogy a fia „szabadságon van” – valójában sebesülten tért haza.

A háború utolsó napjai – és utóélete

A Varsity hadművelet után Lloyd batman (segítő) lett Eric Bols vezérőrnagy mellett, és részt vett a 600 mérföldes hadjáratban Németországon keresztül.

„Egyszer elmondta, hogy megközelítettek egy koncentrációs tábort, de a szag olyan szörnyű volt, hogy rosszul lett – nem is mentek tovább. Bols tábornok parancsot kapott Montgomerytől, hogy érjék el Wismart, hogy megakadályozzák az orosz előretörést Belgium felé.”

A britek és oroszok közötti kommunikáció vodka segítségével zajlott – a nyelvi akadályok ellenére a katonák együtt ünnepeltek. A háború után Bols tábornok segített Lloydnak első állását megtalálni, kertészként helyezkedett el Andoverben.

„Mindig a mulatságos történeteket mesélte – egyszer eltévedt tábornokot vezetve Skóciában, vagy Gibraltárban ellopták a dudáját. Ezért is lepett meg, amikor azt mondta: 'Ne menj a hadseregbe – a háború borzalmas, mindenáron el kell kerülni'” – emlékezett vissza fia.

A bbc.com cikke alapján.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
• A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
• Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
• Batu kán és a szláv favágók