A nyilasoktól a szocialista világpiacig: Csikós-Nagy Béla
2005. június 11. 10:36
90 éves korában elhunyt Csikós-Nagy Béla közgazdász professzor, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. 1940 és 1945 között a miniszterelnökség gazdasági tanulmányi osztályán, majd a Pénzügyminisztériumban dolgozott, a nyilas uralom alatt is. Az akadémikus a Kádár-korszak egyik legismertebb tisztségviselőjeként egy negyed századon keresztül volt az Országos Árhivatal, illetve az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke.
Az 1939-től második kormányfői idejét töltő Teleki Pál reformtörekvései jegyében 1940-ben létrehozta a Miniszterelnökség Gazdaságtanulmányi Osztályát. Más tehetségek mellett az akkor huszonöt éves közgazdászt, Csikós-Nagy Bélát is odavitte. Ő is részt vett a Magyar gyári munkásság - Szociális helyzetkép című, a gyáripar ágazataiban foglalkoztatott munkások társadalmi, gazdasági kulturális viszonyairól készült kötet munkálataiban. Az akkor forradalminak számító mű szerzőinek további sorsa híven jellemzi a mögöttünk lévő évszázadot - írja a Népszabadság. Notel Rudolf közgazdász a háború után Gunnar Myrdal, Nobel-díjas svéd közgazdászszal dolgozik, majd az ENSZ tanácsadója lesz. Bán Imre ügyvédet és technikatörténészt a nyilasok ölik meg 1944 telén. Olti Vilmos jogász a Rákosi-korszak vérbírójaként írja be nevét a történelembe. Rézler Gyula szociológus, a magyar munkásszociográfia-írás kiemelkedő alakja 1952-ben emigrál, az Egyesült Államokban lesz egyetemi professzor.
|
Csikós-Nagy Béla Szegeden született 1915-ben. Tanulmányait a Ferenc József Tudományegyetem jogtudományi karán végezte Szegeden, majd Berlinben folytatta (1938-39).
1940-től a Miniszterelnökség gazdasági tanulmányi osztályán előadó. 1942-től 1945-ig a Pénzügyminisztérium közgazdasági osztályán dolgozik. Miniszterét, Reményi-Schneller Lajost 1946-ban halálra ítéli a népbíróság. Csikós-Nagyot a háborús bűnösök internálótáborából a Budapest ellátásáért felelős kommunista politikus, Vas Zoltán szabadítja ki.
A közgazdász a következő négy és fél évtizedben igen fontos szerepet játszik a magyar gazdaságpolitikában. A háború után részt vesz az ország gazdasági-pénzügyi talpra állításában, az új pénz, a stabil forint 1946-os megteremtésében. 1948 és 1951 között a Tervhivatalban tölt be kulcspozíciót. 1952-53 a helyi ipari miniszter első helyettese, 1954-55 könnyűipari miniszter helyettes, 1955-56 a Bp.-i Vegyesipari Tröszt igazgatója.
1957 februárjában alakul meg a kiváló közgazdász, Varga István vezette Gazdasági Szakértő Bizottság, amelynek Csikós-Nagy Béla is tagja lesz. Ugyancsak 1957-ben nevezik ki az Országos Árhivatal (1967-től Országos Anyag- és Árhivatal) elnökének. 1984-ig, huszonhét esztendeig áll az intézmény élén. Gyakori rádió- és sajtónyilatkozatai valószínűleg a Kádár-korszak legismertebb gazdaságpolitikusává tették. 1985-87-ig az Iparpolitikai Tanács ügyvezető elnöke volt.
Nyers Rezső az új gazdasági mechanizmus bevezetésekor Csikós-Nagyot is maga mellé vette, mint olyan tekintélyes közgazdászt, akire támaszkodhatott az mechanizmus reform elfogadtatásában, kidolgozásában és bevezetésében. Negyedszázad múlva, 1988-ban Grósz Károly létrehozta az első "látható" miniszterelnöki tanácsadó testületet, annak a munkájába szinte értelemszerűen vonták be (1988-90).
Csikós-Nagy Béla tudományos munkásságát is ifjan kezdte: 1938-ban, 23 évesen a termelékenység elmélettörténetéről jelentette meg első munkáját. 1978-ban az új árforradalomról írt könyvet. 1970-89 a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke, 1986-89 a Nemzetközi Közgazdasági Társaság alelnöke, 1989- től az MTA Pénzügytani Bizottságának elnöke. A Magyar Tudományos Akadémiának 1982-től volt tagja. A Közgazdasági Szemle szerkesztő bizottságának tagja. 1970-ben Állami Díjat, 1995-ben Heller Farkas-díjat kapott.
Főbb művei:
- A termelékenység elméletének története (1938),
- Socialist Price Theory and Price Policy (1975),
- Új árforradalom árnyékában (1978),
- Gazdaságpolitika (1982),
- Sozialistische Marktwirtschaft (1988),
- Power and Price. New Phenomena of the 20th Century (Elek Péterrel, 1995),
- A XX. század magyar gazdaságpolitikája. Tanulságok az ezredforduló küszöbén (1996).
- Közgazdaságtan a globalizáció világában I-II. (2002)
Legutóbbi, kétkötetes nagy munkája, a Közgazdaságtan a globalizáció világában 2002-ben jelent meg. A mű angol fordításának sajtó alá rendezése közben érte a halál 2005. május 29-én. 2005. június 7-én 14.15 órakor kísérték utolsó útjára Farkasréten.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
3. A keleti és a nyugati blokk jellemzői a kétpólusú világ időszakában
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Megnyerhetetlen versenybe kényszerítette Moszkvát a „csillagháborús” terv
- 1958-ban elsüllyedt amerikai tengeralattjárót fedeztek fel Hawaii mellett
- Azonnal heves indulatokat gerjesztett világszerte Churchill híres fultoni beszéde
- Az emberélet nem számított, Észak-Vietnám elérte célját a Tet-offenzívával
- Egy spanyol halász segítségére is szükség volt az elveszett amerikai hidrogénbombák megtalálásához
- Kiment a mosdóba, majd a vonaton hagyta 1953-ban a hidrogénbomba titkos dokumentumait
- A Szovjetunió vonakodó segítségével vált atomhatalommá Kína
- Párhuzamosan kellett kül- és belpolitikailag is legitimálni Németország újraegyesülését
- 10 tény a berlini falról
- Medencében vettek revansot a magyar vizilabdázók a forradalom leveréséért tegnap
- Az egyenjogúságtól tartva 1921-ben betiltották a női focit tegnap
- Már a kereszténység előtt is a téli ünnepek szereplői voltak a krampuszok tegnap
- 10 érdekesség, amit nem tudtál a Mikulásról tegnap
- Tetoválástól az arcfelismerésig: a személyazonosítás története tegnap
- Különös hagyományok szerint élt az ősi azték társadalom tegnap
- Már gyerekként is rajzaival akarta elkápráztatni a világot Walt Disney 2024.12.05.
- Valósággal befagyott a németek Moszkva elleni támadása 2024.12.05.