175 éve halt meg Virág Benedek

Verseit, hazafias és bölcselkedő ódáit, szatíráit, epigrammáit klasszikus versformákban írta, megszólaltatva a felvilágosodás eszméit. Hazafias szellemben foglalta össze a magyarok történetét. Műveiben a természet, a mindennapi élet és a hétköznapi élet apró örömeit énekelte meg. Kortársai és az utókor "magyar Horácnak" nevezték, részben mert lefordította és kiadta Horatius műveit, részben pedig, mert a római költészet eszméit, formakincsét nagy műgonddal és erőltetés nélküli természetességgel alkalmazta verseiben.

 

Munkássága elősegítette a magyar nyelv hajlékonyabbá, zeneibbé tételét, a magyar versmérték és versritmus csiszolását. Békességóhajtás című versét Kodály Zoltán megzenésítette. Később költői sikereinél, munkáinál fontosabbnak tartotta a történetírást. Pesti éveiben főként Magyar századok című művén dolgozott. A honfoglalástól a mohácsi vészig dolgozta fel a magyar történelmet. Életében két részlet jelent meg belőle (1808,1816), az utolsó fejezetet már nem tudta megírni, ezt Toldy szerkesztette meg Virág kéziratai, jegyzetei alapján. Tabáni lakóháza, a régi városrész egyik utolsóként megmaradt épülete, ma műemlék. 

 

(MTI)