2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Fehér rabszolgák Afrikában

2004. március 25. 09:01

Egy amerikai történész szerint az észak-afrikai kalózok mintegy egymillió európait raboltak el és adtak el rabszolgának 1530 és 1780 között

Korábban

Rabszolgák és multik
A jubileumi kiadású hivatalos vállalattörténetek kényes pontjait rendszerint vállalattörténészek, a vállalati archívumok felkent kutatói írják át vállalható, fényes borítású könyvekké.

Egymillió fehér rabszolga Afrikában

Fordítva is megtörtént
Robert Davis amerikai történész kutatásai szerint a muzulmán kalózok évente több ezer fehér bőrű keresztényt raboltak el, akik a muszlim főurak szolgálatában gályarabként, fizikai munkásként és ágyasként dolgoztak a jelenlegi Marokkó, Tunézia, Algéria és Líbia földjén.

A történészek régóta tudtak a muzulmán kalózok európai rabszolgaszerző portyáiról. Ám Robert Davis szerint a korábbi becslésekhez képest sokkal több emberről van szó - jóllehet ez a szám még mindig csak töredéke a később Afrikából Amerikába horcolt feketéknek. Davis új könyvében (Keresztény rabszolgák, muzulmán gazdák: fehér rabszolgaság a Mediterráneumban, a Barbár-parton és Itáliában, 1500-1800) azt állítja: Európa fehér lakossgából mindösszesen 1 000 000 - 1 250 000 ember végezte rabláncon.

Némely történészek ugyan vitatják Davis szokatlan módszertanát, és végeredményét sem feltétlenül fogadják el. Abban azonban egyetértenek: minden munka fontos, ami segít fellebbenteni a fátylat a kontinens történetének e kevéssé ismert fejezetéről - azokról az európaiakról, akiket afrikaiak döntöttek rabszolgaságba.

A muszlim rabszolgakereskedők vadászterületei elsősorban Itália, Spanyolország, Portugália és Franciaország partmenti városai voltak, de a kalózok rajtaütöttek Anglián, Írországon, sőt még Izlandon is. Mi több, egy beszámoló szerint még 130, az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger között ingázó amerikai tengerészt is elkaptak 1785 és 1793 között.

Részletes írásos források a rabszolgareskedőktől persze nem maradtak fenn, így Davis professzor a foglyok számának becslésekor az egy adott időben és helyen lévő rabszolgákról szóló forrásokból indult ki. Ebből próbálta megbecsülni, hány ember kellett ahhoz, hogy a meghaltakat, megszökötteket vagy felszabadítottakat pótolják. Ha a gazdák a rabszolgák számát szinten akarták tartani, akkor évente a populáció egynegyedét pótolniuk kellett. Ha 1580 és 1680 között évi 8500 új rabszolgával számolunk, végeredményül 850 000 embert kapunk. Ugyanezzel a módszerrel ugyanezek az adatok az előző és a következő századra is kiszámíthatóak: Davis szerint ezekben az időszakokban összesen 475 000 elrabolttal kell számolnunk.

"A eredmények azt mutatják: az afrikaiak nem raboltak sok rabszolgát Európából, és a rabszolgaság csekély befolyást gyakorolt a kontinens történelmére" - állította könyve megjelenését követően Davis professzor.

Davis maga is elismerte, hogy módszertana nem nevezhető épp ideálisnak, ám Ian Blanchard, az Edinburghi Egyetem gazdaságtörténésze és az afrikai kereskedelem szakértője szerint a végeredmény igencsak valószínűen hangzik: "Soha el nem készült statisztikákat kell utólag rekonstruálnunk, sőt, néha a kiinduló adatok is csak becsléseken alapulnak. Mégis úgy vélem, hogy az egymilliós végeredmény egyáltalán nem meglepő. Teljesen reálisan hangzik."

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár