Budapest három legnagyobb temetője

2004. október 26. 10:30 Lukácsi Attila

Korábban

Egyedülálló a fővárosi temetők mostoha sorsa

Farkasréti temető II.: Az újratemetések kedvelt színhelye

Rákosi Mátyás sírja

Volt itt egy különös, és igencsak szűk körben rendezett temetés is, melyen a magyar történelem egyik szégyenteljes alakját, Rákosi Mátyást temették. Rákosi saját kívánságára került Farkasrétre, szovjet mintára készült urnája először nem fért be a helyére, vésővel kellett megnagyobbítani a helyet. A sírt többször is megrongálták, így ma már sokadik helyén van, fedőlapján - az atrocitásokat elkerülendő - csak az elhunyt monogramja olvasható.

Meglepő módon itt, s nem a Munkásmozgalmi Panteonban temették el a kommunista rendszer vezető alakjainak többségét, köztük Grósz Károlyt, Apró Antalt, Aczél Györgyöt és Czinege Lajost. A temető északi részében van eltemetve Péter Gábor és Farkas Mihály. A kolumbárium ún. toronyszoba-részében vannak Gerő Ernő hamvai. Még néhány név az itt található személyek közül: Radó Sándor térképész, Aranyossi Pál publicista, Fazekas Anna (akinek klasszikus meséjét, az Öreg néne őzikéjét máig sokan olvassák), valamint Boros Rezső, a termelőüzemi hűtött gyümölcstermelés hazai bevezetője. Itt nyugszik a mindössze 33 évesen miniszterelnökké kinevezett, és a Varsói Szerződés alapokmányát aláíró Hegedűs András.

A felsoroltak közül mindössze Apró van eltemetve a temető északi végén lévő munkásmozgalmi parcellában, amelyhez csatlakozik egy néphadseregi rész, és több urnafal is. Az urnafalakon sok ismerős névvel találkozhatunk: itt találhatóak a VB-ezüstérmes labdarúgó, Titkos Pál, és az MTV számos művészettörténeti dokumentumfilmjét elkészítő Zsigmondi Boris hamvai is. A legismertebb halottja ennek a résznek kétségkívül a Kerepesi temetőből áttemetett Szakasits Árpád, tábláját azonban nehéz észrevenni.

Az itt nyugvó vitatott személyiségek közé sorolhatjuk még a rehabilitálása után ide temetett Jány Gusztáv vezérezredest, akit a doni katasztrófa fő felelősének tartottak, és háborús bűnösként kivégeztek; vagy Csatay Lajost, a Kállay- és a Sztójay-kormány hadügyminiszterét. A Nagy Imre-per szenvedő alanyai közül itt nyugszik a halálbüntetést miniszterelnöki kegyelemnek köszönhetően túlélő író és politikus, Vas Zoltán.

Karády Katalin sírja

Jávor Pál 1959-es temetésétől kezdve ez a hely lett legnagyobb színészeink szinte kizárólagos nyughelye. Ide temették az 50-es, 60-as években Jávoron kívül Tímár Józsefet, Sennyei Verát, Fedák Sárit. A 70-es években Békés Ritát, Várkonyi Zoltánt, Kiss Ferencet, Uray Tivadart, Ajtay Andort, Makláry Zoltánt, Rózsahegyi Kálmánt, Rajnay Gábort, Domján Editet, majd a 80-as évektől napjainkig Gábor Miklóst, Sulyok Máriát, Feleki Kamillt, Rátonyi Róbertet, Lukács Margitot, Perczel Zitát, Kibédi Ervint, Tolnay Klárit, Mensáros Lászlót, Páger Antalt, Márkus Lászlót, Latabár Kálmánt. Ide hozták haza 1990-ben Karády Katalin, 1996-ban Kabos Gyula hamvait. Itt nyugszik a nemrég elhunyt Schütz Ila és Hofi Géza is.

Tekintélyes az itt nyugvó film-, opera-, és színházi rendezők névsora is: Gyöngyössy Imre, Nádasdy Kálmán, Ranódy László, Radványi Géza, Vámos László, Marton Frigyes, Homoki-Nagy István, stb. És itt van a legendás bábművész-házaspár, Havas Gertrúd és Bölöni Kiss István hamvai is. A Futrinka utca Mazsolájának és Manócskájának hangjai és mozgatói egy szerencsétlen baleset (szénmonoxid-mérgezés) következtében vesztették életüket.

Az újratemetéseknek is kedvelt célpontja volt a temető. 1929-ben itt helyezték végső nyugalomra Serényi Jenőnek, az alpinizmus hazai úttörőjének a doberdói katonai temetőből hazahozott hamvait. Ide hozták haza külföldről 1984-ben Sztehlo Gábor evangélikus lelkész, 1988-ban Bartók Béla zeneszerző, vagy 1991-ben Jászi Oszkár társadalomtudós földi maradványait. Olyan személyeket is temettek ide, akiket a kommunista rendszer üldözött, és megpróbált ellehetetleníteni, pl. Ordass Lajos evangélikus és Ravasz László református lelkészeket.

Nagy számban nyugszanak itt zenei életünk nagyjai is: operaénekesek (Udvardi Tibor, Bende Zsolt, Házy Erzsébet, Székely Mihály, Réti József), nótaénekesek (Solti Károly, Jákó Vera), táncdalénekesek (Szécsi Pál, Cserháti Zsuzsa, Sárosi Katalin). Rajtuk kívül számos zeneszerző és karmester (Bartók Béla, Kodály Zoltán, Solti György, Ferencsik János) lett itt eltemetve.

Képzőművészeink közül itt nyugszik a Nyolcak alapítói közül Kernstok Károly, Márffy Ödön és Czóbel Béla. A sor még folytatható a szürrealizmus kiváló képviselőjével, Ország Lilivel és a költőként is ismert Bernáth Auréllal. Itt nyugszik még Istók János, Kondor Béla, Molnár C. Pál, Szervátiusz Jenő, Telcs Ede, Kovács Margit.

Íróink és költőink közül megemlítendő Németh László, Zelk Zoltán, Gion Nándor, Mészöly Miklós Pilinszky János, Nagy László és felesége, Szécsi Margit, Kodolányi János, Szentkuthy Miklós, Weöres Sándor, Nemes Nagy Ágnes, s a nemrég elhunyt Janikovszky Éva sírja.

Építészeink közül pedig itt találhatjuk Wellisch Alfréd, Dávid Károly, Molnár Farkas Ferenc, Medgyaszay István, a korábban említett Árkay Aladár sírját.

Knézy Jenő sírja

2003-ban ide temették a háromszoros olimpiai bajnok ökölvívót, Papp Lászlót, és a sportriporter Knézy Jenőt, akinek jól ismert beköszöntője ("Jó estét, jó szurkolást!") a sírján is olvasható. Budapesten a Farkasréti temetőben nyugszik a legtöbb olimpiai bajnok és neves sportoló. Egyik első olimpiai bajnokunk a Solymár mellett halálos motorbalesetet szenvedett Tersztyánszky Ödön kardvívó (impozáns, 1929-ben készült síremlékéről hiányzik a kard és a portré, a férfialak dacol még az idővel). Itt nyugszik Prokopp Sándor sportlövő, Antal Róbert, Lemhényi Dezső, Keserű Ferenc és Mayer Mihály vízilabdázó, Bozsik József labdarúgó, Németh Imre kalapácsvető, Kovács Pál, Elek Ilona, és Kárpáti Rudolf vívó, Papp László ökölvívó olimpiai bajnokok.

A temetőben több akadémiai parcella van. Akadémikusaink közül az elsők, akiket idetemettek, Semsey Andor, Csonka János, és Bánki Donát voltak, utánuk 1942-ben Zipernovszky Károly következett. Ezek a sírok még szétszórtan helyezkednek el a temetőben, a művészparcellához közel eső akadémiai parcellába az egyik első temetés Szekfü Gyuláé volt (1955).

Csakhamar olyan neves személyeket temettek ide, mint Horváth János és Turóczi-Trostler József irodalomtörténészek, Kniezsa István nyelvész, Marót Károly klasszika-filológus, Hahn István és Mályusz Elemér történészek. A főbejárathoz közel van két másik akadémiai parcella, ezekbe temették például Dudich Endre zoológust, Ubrizsy Gábor biológust, Benda Kálmán történészt, Keresztury Dezső irodalomtörténészt. Nem volt ugyan MTA-tag, de megkerülhetetlen Germanus Gyula orientalista sírjának említése, amely az iszlám temetési hagyományok alapján s kétnyelvű felirattal készült. Farkasréten van eltemetve a Műegyetem szinte teljes tanári elitje (Csonka Pál, Kotsis Iván, Pattantyús Á. Géza, Bodola Lajos, Hazay István) is.

Budapest egykori elöljárói közül itt van eltemetve Buzáth János, Karafiáth Jenő, Szendy Károly, Ripka Ferenc, és Homonnay Tivadar. Itt nyugszanak továbbá olyan népszerű televíziós és rádiós személyiségek, mint Takács Marika, Tóth György, a korábban említett Knézy Jenő, Pluhár István. Két híres Afrika-kutatónk is itt nyugszik: Széchenyi Zsigmond és Kittenberger Kálmán. Budapest ismert vendéglősei közül itt leltek végső nyugalomra a híres Hangli-kioszk vezetőjének, Hangl Márknak, és a dobostorta névadójának, Dobos C. Józsefnek a földi maradványai. Itt vannak a Bejrút közelében 1975-ben lezuhant Malév-gép áldozatainak szimbolikus, valamint a Koppenhága közelében 1971-ben bekövetkezett repülőbaleset áldozatainak tényleges sírjai.

előző oldal következő oldal 4 / 6