Sörrel leöblített őskori lakomák – gasztrokutatás a régészetben

Divatos irányzat

„A lakoma (feasting) mint társadalomtörténeti kérdés az utóbbi két évtizedben megmozgatta a régészetet, újfajta diskurzus elindulásával Amerikában és Nyugat-Európában igen divatos kutatási irányzattá vált. A szociológiai, illetve a kulturális antropológiai kutatások nyomán már régóta nyilvánvaló volt, hogy az étkezés nemcsak a létfenntartáshoz szükséges, hanem társadalmi aktus is, sőt a társadalomszervezés egyik legfontosabb eszköze” – fogalmazott Kalla Gábor, az ELTE Régészettudományi Intézetének docense A lakoma mint kutatás probléma című írásában.

Az utóbbi évek szemléletváltásának köszönhetően ma már írásbeli források nélkül is egyre összetettebb képet alkothatunk a különböző korszakokban élt népek táplálkozási szokásairól, illetve valóban hitelesen rekonstruálhatók rég eltűntnek hitt ételek és italok. A természettudományos vizsgálati módszerek révén a nyersanyagok, az eredeti ételek, az emberi testek maradványai, a tároló és ételkészítő eszközök beszédes leletekké váltak. Az archeozoológia, az archeobotanika, a palinológia, a fizikai antropológia, a molekuláris biológia fejlődése mellett a régészet módszertani megújulása is új kapukat nyitogat: amióta a tárgyi emlékanyag vizsgálata mellett a hozzá kapcsolódó hétköznapi és rituális cselekményekre, társadalmi, gazdasági kapcsolatokra is fókuszál, újabbnál újabb meglepő eredmények születnek.

A National Geographic Stonehenge – A rejtély megoldódik című ismeretterjesztő filmjének köszönhetően világszerte ismertté vált, milyen kutatásokat végeznek és hipotéziseket szőnek a területen ásatást végző régészek. A Stonehenge Riverside Project (2003–2009) azon az elméleten alapult, hogy a helyszínen nem csak egy kőkört, hanem egy jóval kiterjedtebb prehistorikus komplexumot kell feltárni. Ennek megfelelően kiterjesztették a kutatást a környező vidékre, többek között a Stonehenge-től néhány kilométerre található Durrington Wallsra, ahol Európa eddig megtalált legnagyobb kőkorszaki településének nyomára bukkantak. Durringtonban jó ideje bizonytalanságot okozott egy másik lelet, amely meglepő hasonlóságot mutat Stonehenge-dzsel: a fából készült, de ellenkező irányba tájolt szerkezet körül mérhetetlen mennyiségű állatcsont (főleg sertés-) és edénytöredék került elő, amelyek hatalmas, rendszeresen ismételt lakomákra utalnak. Ugyanakkor Stonehenge körzetében ilyesmire nem akadtak, temetkezésekre utaló nyomokra viszont igen.

Míg a kőépítményt és a hozzá vezető utat a nyári napfelkeltéhez tájolták, addig a faépület a napforduló naplementéjéhez igazodik. Az ásatást vezető Mike Parker Pearson – sokak által vitatott – hipotézise szerint a kőkorszaki sziget lakói az év bizonyos időszakaiban azért vándoroltak ide, hogy részt vegyenek egy olyan ünnepségen, amely az élet és a halál körforgását jeleníti meg. Elképzelhető tehát, hogy Durrington Walls egykor az élők világát képviselte, Stonehenge pedig a halott ősökét.

1. Divatos irányzat
2. Mi a helyzet Magyarországon?
3. Kihívás a múzeumoknak

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

pápaság

• Pápasága ideje alatt csaknem az egész bolygót beutazta II. János Pál
• Csupán 33 napig uralkodott a I. János Pál, a „mosolygós pápa”
• Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen
• Róma elfoglalása zárta le az egységes Olaszországért folytatott hosszú küzdelmet
• A macskák vallásos imádata is szerepelt a templomosok ellen felhozott vádak között
• Nagy tekintélyű professzor távozása után kezdett el hanyatlani az első magyar egyetem
• Mintafeleség lehetett a mérgezésekkel megvádolt Lucrezia Borgia
• Élhetőbb várossá alakította Rómát IV. Sixtus, a reneszánsz pápa
• A magyar győzelem hírére zúgnak délben a harangok