Hogyan emlékezzenek a múzeumok a történelmi évfordulókra?
2014. február 24. 15:01
Múzeumi kitüntetések és megemlékezésre váró idei évfordulók; a restaurálás szerepe művek meghatározásában és a tűzoltóság távolságának fontossága a műtárgykölcsönzésben; hátrányos helyzetű látogatók és az esélyegyenlőség megteremtésének lehetőségei; jelenkori kiállítás a Nemzeti Galériában és a festőművész egykori otthona Zebegényben; régi kéziratok és mai múzeumi drámapedagógia – mindez és még sok minden más a most kivételesen – de okkal – dombornyomású borítóval megjelent új MúzeumCaféban.
Mivel a szám vezető témája a bármilyen okból hátrányos helyzetű embereknek az esélyegyenlőség jegyében nyújtható legkülönfélébb múzeumi segítségek feltérképezése, ezért a MúzeumCafé címlapja ezúttal kivételesen részben dombornyomással készült: a hátsó borító jellegzetes, minden szám hátlapján megjelenő mintája készült ilyen technikai eljárással, hogy a látássérültek is megismerhessék a lap dizájnjának egyik legjellemzőbb arculati elemét.
A lapot kinyitva a szokásos bevezető színes hírösszefoglaló, kiállítás-, weboldal- és könyvajánló után a Múzeumguide rovatban ezúttal az olvasó a hazai múzeumoknak, illetve múzeumi dolgozóknak adható állami és egyéb elismeréseket számba vevő összeállítással találkozik, valamint annak elemzésével, hogy ezek milyen súllyal, fontossággal vannak jelen a hazai kiállítási intézmények életében. A Disputában a szerkesztőség ezúttal arra keresi a választ, hogy vajon melyik hazai múzeumoknak milyen kiállításokkal illene méltóképpen megemlékezniük az idei év nagy történelmi évfordulóiról, mindenekelőtt az első világháború kitörésének századik és a magyarországi Holokauszt hetvenedik évfordulójáról: Gedai István régész, a Magyar Nemzeti Múzeum volt főigazgatója, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnökhelyettese, Csorba László történész, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, Hermann Róbert, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum tudományos igazgatóhelyettese, valamint Peremiczky Szilvia, a Magyar Zsidó Múzeum igazgatója mondja el ezzel kapcsolatban a véleményét.
A Műhelyben elsőként Móré Miklós, a Szépművészeti Múzeum volt főrestaurátora mesél négy olyan korábbi munkájáról, amelyekben a művek helyreállítása fontos lépés volt azok lehetséges azonosításában; ezt követően egy 3D-s virtuális kiállítás-bemutató programot mutatnak be létrehozói; ezután ellátogathatunk a felvidéki Galántára, ahol civil szerveződés nyomán indulhat meg az egykori Esterházy-kastély megújulása; végül megismerkedhetünk egy német alaposságú múzeumi kölcsönszerződéssel, ahol még azt is fel kell tüntetni, hogy milyen messzire van az adott kiállítási helytől a legközelebbi tűzoltóság.
A Posztamensre ezúttal a múzeumi esélyegyenlőség kérdése került, vagyis hogy mit tehetnek a kiállítási intézmények, hogy a hozzájuk betérő hátrányos helyzetű látogatók – mozgássérültek, vakok vagy gyengén látók, siketek, értelmi fogyatékosok – lehetőség szerint az ép látogatókkal azonos, vagy legalábbis azt a lehető legjobban megközelítő élményt kaphassanak. A Múzeumnegyedben először a Magyar Nemzeti Galéria új állandó, Lépésváltás című jelenkori kiállítást ismerhetik meg az olvasók P. Szücs Julianna kritikus „tárlatvezetésével”; innen az új győri „múzeumnegyedbe”, azaz a Püspökvárban létrehozott egységes kiállítási intézményhálózatba; és onnan végül Zebegénybe, Szőnyi István nemrégiben felújított egykori otthonába, mai emlékházába vezet az út.
A Múzeumőr rovat első interjújában a bécsi Leopold Múzeum irányítói szólalnak meg; ezt követően Láng József irodalomtörténész, a Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattárának egykori vezetője mesél szakmai emlékeiről; Fisli Éva kurátor a Magyar Nemzeti Múzeum tavalyi Capa-kiállításának kulisszatitkait és a kiállításhoz általa tervezett drámapedagógiai programját osztja meg az olvasókkal; végül Csapláros Andrea, a szombathelyi összevont múzeumok új közös vezetője beszél sokrétű feladataikról és lehetőségeikről. A lapot szokás szerint minden anyagának angol nyelvű összefoglalói zárják.
A többszörös hazai és nemzetközi dizájn-díjas MúzeumCafé megvásárolható a Relay és az Inmedio nagyobb hírlapüzleteiben, az Alexandra könyvesbolt-hálózatban és a jelentősebb fővárosi és szentendrei múzeumok shopjaiban.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
- A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
- Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
- Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
- Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
- A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
- Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
- Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
- Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap
- 10 meglepő tény a vasút történetéből tegnap
- Bátyjához hasonló tragikus sors várt a „remény jelöltjére”, Robert F. Kennedyre tegnap
