Baleseti halálokok a Tudorok korában
2011. június 22. 09:26 BBC News, MTI
Íjjal lőtte fejbe magát egy férfi Angliában - 450 éve. Egyebek közt ilyen furcsa halálesetre bukkant egy brit történész a Tudor-kori Anglia halottkémeinek feljegyzéseiben.
Korábban
Steven Gunn, az Oxfordi Egyetem tudósa a 16. századba mélyedve jó pár halálos medvebaleseti jegyzőkönyvet talált. Az emberölő mackók egytől egyig afféle "gladiátorok" voltak: kutyákkal kellett megmérkőzniük piactéri látványosságként, de a legfelső körökben is volt közönségük. VIII. Henriknek külön királyi arénája volt ilyen attrakciókra. A medvék néha elszabadultak, és olyankor "törlesztettek" az embereknek, bár általában nem a megfelelő személyeknek. 1563-ben egy özvegyasszonyt az ágyában ölt meg egy szökevény "főúri" medve - Lord Bergavenny "gladiátora". 1565-ben egy másik medve agyoncsapott egy férfit, ám az állatot nem büntették meg, annál sokkal értékesebb volt, félévi munkabért ért.
Gyakoriak voltak az íjászbalesetek: Gunn 56 halálos kimenetelűről talált halottkémi feljegyzést. Az áldozatok vagy túl közel voltak a céltáblákhoz, vagy rosszkor mentek összeszedni a már kilőtt nyílvesszőket. Akadtak azonban sajátos esetek is. Egy férfi például levette kalapját, és azt eltartva magától buzdította cimboráját, hogy találja el. A kalapnak nem lett baja. A legkülönlegesebb íjbaleset 1552-ben történt. Egy Henry Pert nevű férfi pusztán fel akart lőni merőlegesen a levegőbe, amihez íját a maximumig feszítette, annyira, hogy beakadt a nyílvessző hegye az íj fájába. Ahogy Pert megpróbálta kiszabadítani, a nyíl kiszabadult, és fejbe találta. A férfi egy napig haldoklott.
A 15. században az íj mellett a golyó is kezdett szerephez jutni. Az első halálos tűzfegyverbalesetet 1519-ben jegyezték fel Angliában, a golyó egy nővel végzett, aki nem volt tisztában a fegyver működésével, és véletlenül éppen akkor sétált elé, amikor az elsült. A "fejlődést" jól mutatja, hogy az 1560-as évekre a golyó általi baleseti halálszám megelőzte a nyílét.
Az igen balszerencsés halálesetek közt volt egy vizesárokba fulladás kenyérsütés okán is. 1558. január 29-én egy nő káposztaleveleket tépkedett egy vizes árok szélén, hogy a kemencében a nyers kenyértészta alá rakja, ám közben belezuhant az árokba, és megfulladt.
A furcsaságok közé sorolható az emberölő, pontosabban Borjúölő tehén esete, mely 1557-ben történt. Egy férfi békésen gyalogolt egy mezőn, ám az ott legelésző marha halálra öklelte. A különlegesség: tehenek ritkán ölnek embert, hát még Robert Calf nevűt, magyarul Borjú Róbertet.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2018
- Géza fejedelem helyett felesége, Sarolt irányíthatta az országot
- A pornokrácia évtizedei Rómában – ki is volt az „igazi nőpápa”?
- A kormányzóné, Purgly Magdolna útja Sofronyától Estorilig
- Pergőtüzek krónikája
- Kormányzóné, anyakirálynő, hercegi nagymama - Szilágyi Erzsébet élete
- Péter Gábor, a „szovjet ügynök”
- Hét híres kutya a történelemből
- Verne valóra vált víziói
- Erzsébet királyné anyasága
- Tizenhét éves korában már világsztárokkal zenélt együtt Miles Davis 19:05
- Szemérmetlen viselkedésével gyakran megbotránkoztatta az erkölcscsőszöket Brigitte Bardot 15:05
- Több ezer zsidó életét mentette meg a holokauszt idején Ángel Sanz Briz 12:20
- Szinte a végsőkig ragaszkodtak a katonák korbácsolásához az amerikai tisztek 10:30
- A millenniumi ünnepségek alkalmából avatták fel a Vaskapu-csatornát tegnap
- Kiharcolták a szabad elvonulást a komáromi erődrendszert védő honvédek tegnap
- Báthory Istvánt ma is az egyik legnagyobb királyukként tisztelik a lengyelek tegnap
- Az első vasútvonal megnyitásában sokan ördögi fenyegetést láttak tegnap