Szemérmetlen viselkedésével gyakran megbotránkoztatta az erkölcscsőszöket Brigitte Bardot

Mezítlábas tánc az asztalon

Jómódú szülei ötéves korától járatták zene- és táncórákra, tizenhat éves korában már az Elle magazin címlapjáról mosolygott bájos, kicsit szemtelen kamaszarcával. Így fedezte fel a film számára a rendező Roger Vadim, aki 1952-ben feleségül vette, és sztárt faragott belőle.

Tőle tudta meg, hogy ajakbiggyesztése ellenállhatatlan, szűk farmerbe és merész bikinibe bújtatott teste izgató, ő pedig jó tanítványként merészen domborított a felvevőgép előtt. Kilenc közös filmet forgattak, együttélésük öt évig tartott. Az ifjú szépség 1952-ben, A normandiai odú című film forgatásán állt először a felvevőgép elé, majd rövid tengerentúli kiruccanás után (1953-ban Hollywoodban Kirk Douglas partnereként játszott A szerelem törvényében) ismét hazájában forgatott.

Néhány felejthető filmben nyújtott alakítása után, 1956-ban férje rendezésében készült el az első igazi Bardot-film, az És Isten megteremté a nőt, amellyel ő és partnere, Jean-Louis Trintignant is sztárrá emelkedett.

A film kezdő jelenetében a hason fekvő, anyaszült meztelen Brigitte Bardot maga volt a csábítás, az asztalon mezítláb lejtett tánca sokak szerint a filmtörténet egyik legerotikusabb jelenete. A szexuális forradalom megtestesítőjévé vált Bardot „pimasz pucérkodása” alaposan feldühítette az erkölcscsőszöket, a lesújtó kritikák nyomán a film otthon megbukott, az amerikai közönség azonban özönlött a mozikba. A Life magazin így írt: „A Szabadság-szobor 1886-os megérkezése óta francia lány ennyire még nem villanyozta fel az amerikaiakat.”

A hamvasszőke ikon nagyban növelte a francia film reputációját (1962)

A női szexualitást a maga természetes, erotikus módján bemutató hamvasszőke Bardot nagyban növelte a francia film reputációját, így végül prűdebb honfitársai is megenyhültek, és 1970-ben elsőként az ő vonásai alapján mintázták meg a Franciaországot szimbolizáló, minden közintézményben elhelyezett Marianne mellszobrát.

Filmes pályafutása során 21 év alatt közel félszáz filmet forgatott. A bájaira épülő 1959-es Babette háborúba megy izgalmas kalandtörténet, az 1960-as Igazság saját bevallása szerint a legjobb filmje, az 1961-es Magánélet nem nélkülözi az önéletrajzi vonatkozásokat. Legsokoldalúbb alakítását A megvetés című 1963-as Jean-Luc Godard-filmben nyújtotta.

Brigitte Bardot fotósok gyűrűjében az 1958-as velencei filmfesztiválon

A róla szóló Kedves Brigitte című amerikai film felvételeire házhoz jött a forgatócsoport, mert ő nem akart Amerikába menni. 1965-ben készült Louis Malle rendezésében a Viva Maria, amelyet a Hímnem, nőnem, egy újabb nagyszerű Godard-film követett. 1968-ban Sean Connery oldalán szerepelt a Shalako című westernben. Énekesnőként öt nagylemezt és tucatnyi kislemezt adott ki, leghíresebb a Franciaországban igen népszerű Serge Gainsbourg társaságában készített Bonnie és Clyde 1968-ból. (Klasszikus dalukat 2011-ben Gainsbourg fiával Scarlett Johansson énekelte lemezre.)

1. Mezítlábas tánc az asztalon
2. Dicsér és kritizál

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2014

• Mátyásdomb: Lonkai-kastély
• Mi volt Augustus sikerének kulcsa?
• Zrínyi kirohanásai
• Az ujj nélküli apáca titka
• A gulyáskommunizmustól a műanyag kilencvenes évekig
• Kémelhárítók „rendszerváltása"
• Színészből lett politikusok
• A maffia Tízparancsolat-értelmezése
• A szabadság kapujában – megjelent a Múlt-kor őszi száma